Kazinczy-érmes a szegedi jogi kar hallgatója

A Kazinczy-díj Alapítványi Bizottsága, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ idén is meghirdette a felsőoktatási intézmények körében a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntőjét, amelynek célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése.

Péchy Blanka művésznő, a Kazinczy-díj alapítója, a világi és egyházi felsőfokú intézményekre annak idején egyaránt kiterjesztette alapítványát.

Az országos döntőn a hazai és a határon túli pedagógusképző felsőoktatási intézmények és a jogtudományi karok hallgatói, valamint teológus hallgatók vehettek részt, akik az intézményi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak. Így mérettethette meg magát Berki Tünde, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar harmad éves jogász szakos hallgatója, akinek a kari fordulón való eredményes szereplése után sikerült bekerülnie a legjobb 12 versenyző közé az országos döntőben, ahol mindenkit Kazinczy-éremmel díjaztak.

– Általános iskolás koromban többször is indultam a Szép magyar beszéd versenyen, ám az országos döntőig soha nem jutottam el. Gimnazistaként már kevésbé mutattam érdeklődést iránta, aztán amikor megláttam, hogy az egyetemen is szerveznek kari fordulókat, köztük az ÁJTK-n is, nagyon örültem és az idén el is indultam rajta. Azt nem gondoltam, hogy sikerül majd annyira jól szerepelnem, hogy eljutok vele az országos döntőre, de végül így lett, én pedig nagyon örültem – kezdte Berki Tünde, az SZTE ÁJTK harmadéves joghallgatója, akit Beslin Anita, műsorvezető, riporter készített fel.

A műsorvezetőt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar másodjára kért fel a kari fordulón résztvevők értékelésére, Anita ott ismerkedett meg Tündével, aki elmondása szerint már akkor is ügyesen szerepelt.

– Miután Tünde sikeresen szerepelt a kari fordulón és bejutott az országos döntőbe, én vállaltam a felkészítését. Arra bíztattam, hogy legyen hangosabb, bátrabb, vegye fel a szemkontaktust a közönséggel. A legfontosabb feladat a jó szövegértelmezés. Emellett a hangsúlyozásra, a tempó- és hangszínváltásokra és a hanglejtésre is odafigyeltünk. A versenyzőknek az országos megmérettetésen két, 1-1 gépelt oldalnyi, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó, 20-21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kellett felolvasniuk. Az egyik szöveg szabadon választható, ez volt az, aminek a felolvasására előzetesen készültünk fel. A szöveg nem lehetett fordítás és nem tartalmazhatott sok párbeszédes részt sem. A másik szöveget a verseny helyszínén kapták meg a versenyzők, és mindössze 20 perc felkészülési időt kaptak az értelmezésére. Nagy örömömre Tünde Horváth Dezső „Az ötvös halála” című esszéjét választotta, ugyanazt, amivel én 35 évvel ezelőtt érmet szereztem a Szép magyar beszéd versenyen – mesélte Beslin Anita, műsorvezető, riporter.

A jogi kar hallgatója hetente kétszer, egy hónapon keresztül gyakorolt az országos döntőre, a felkészülés számára is meghatározó volt és sok tanulsággal járt.

– Nagyon sokat köszönhetek Anitának, aki tényleg minden apró részletre odafigyelve segített engem a felkészülésben. Rendszerint más-más stílusú szövegekkel gyakoroltuk a felolvasást, így megtanultam, hogy a vesszőnél nem felfelé, hanem lefelé visszük a dallamot, hogy hogyan kell helyesen hangsúlyozni a neveket, hogy miként lehet érdekessé tenni egy látszólag hosszú és unalmasnak tűnő felsorolást, és hogy az igazán szép beszéd titka jóval több, mint a kellemes hangszín – mesélte Tünde.

Beslin Anita azt tapasztalja, hogy ma már csak kevesek számára érték a szép magyar beszéd, ezért rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a Kazinczy-díj Alapítvány Bizottsága, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem továbbra is tesz azért, hogy ez ne vesszen el teljesen. A szervezést kiválónak minősítette.

– Véleményem szerint nem számít az, hogy az adott hallgató milyen karon és szakon tanul. A szép magyar beszéd szakmától függetlenül kívánatos. Az azonban egyre inkább észrevehető, hogy egyre igénytelenebbül beszélnek az emberek, és kevésbé érdekli őket, hogy hol, kik előtt szólalnak meg, hogyan fejezik ki magukat. Sokan például nem veszik figyelembe, hogy a magyar nyelvben mindig a szó első szótagjára kell tenni a nyomatékot, soha nem a közepére vagy a végére. Abba, hogy ezt sokan rosszul csinálják, az idegennyelvek is bezavarnak, és most nem is csak a hangsúlyozásra értendő, hanem az egyes hangok ejtésébe és a hanglejtésre, a dallamívekre is – emelte ki Beslin Anita, aki szerint fontos lenne, hogy ma is célul tűzzük ki, amit még Kodály fogalmazott meg: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának!

Pósa Tamara

Fotó: Kovács-Jerney Ádám