Szegeden 1921-ben indult meg a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az oktatás. Köztudott, hogy ez a felsőoktatási intézmény eredetileg Kolozsvárott működött egészen 1918 decemberéig. Később, 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre került, melynek bővítéséhez a város vezetése is hozzájárult. A tizenkét egyetemi egység között az Állam- és Jogtudományi Kar is helyet kapott. 1921-ben és 1922-ben a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék tanszékvezetői pozíciója betöltetlen volt, ám Kuncz Ödön kereskedelmi és váltójogi témakörből előadásokat tartott. Kuncz Ödön még Kolozsvárott szerezte jogi diplomáját, ugyanitt habilitált. 1911-től majd 1914-től a kereskedelmi jog nyilvános és rendkívüli, 1916-1919 között nyilvános és rendes tanára. A háború után 1927-ig a budapesti közgazdasági egyetemen, 1928-1940 között a budapesti jogi karon volt a kereskedelmi és váltójog professzora. Munkássága évtizedekre meghatározta a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék működését. A húszas évek első felének végére a kereskedelmi és váltójog című tantárgy oktatásában Menyhárt Gáspár váltotta fel. Menyhárt Gáspár az 1922/1923-as tanévben, valamint az 1926/1927. tanév 1. félévében a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék megbízott vezetője volt, tudományos munkássága ebben az időben főleg kereskedelmi és értékpapírjogi esszékben nyilvánult meg. 1926-tól a kereskedelmi jog oktatását a nagyhírű Túry Sándor Kornél vette át, aki a tanszék munkáját már a kolozsvári évek alatt is betöltötte. Túry Sándor Kornél a kereskedelmi jog oktatásán túl a tanszékvezetői pozíciót is átvette, és 1926. augusztus 14-től egészen 1940. október 19-ig a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék vezetője volt. Kedvenc szakterületei a kereskedelmi jog, váltójog, biztosítási jog voltak. Tudományos életútja, szakmai sikerei jelentős hatást gyakoroltak a szegedi kereskedelmi jogi oktatásra. 1923-ban a magyar szakirodalomban elsőként mutatta be a felelősségbiztosítás című monográfiát. Később, 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes taggá választotta, aktív egyetemi pályafutása alatt mindvégig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. A Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék működése az 1930-as évekre szilárdult meg, melyben Túry Sándor Kornél elévülhetetlen érdemet szerzett. Már ekkoriban is sajátos és példamutató jellemzője volt a tanszék tagjainak, hogy oktatási feladatok mellett szerteágazó tudományos publicisztikai tevékenységet láttak el. Túry Sándor Kornél a biztosítási jogban főleg a felelősségbiztosítás jogintézményével foglalkozott, és a biztosítási reform révén a törvénytervezet előkészítésében is részt vett. Az 1930-as években Meszlényi Artúr a családjog és az eljárásjog mellett a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéken versenyjogot és váltójogot oktatott. Meszlényi Artúr mellett Ereky István is vállalt oktatási feladatokat, akinek jogi személyekről kiadott tanulmánya a témakör dogmatikai hátterének kialakulásához járult hozzá. Menyhárt Gáspár az értékpapírok fogalmi meghatározásához is hozzájárult, valamint a kartelltörvény szakmai véleményezését látta el. Szegeden 1945-ben indult újra a szegedi jogi kari képzés. A felsőoktatási tevékenység szegedi újraindításakor ismét felállították a Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéket. A Tanszék vezetője 1945-ben Személyi Kálmán lett. A tanszék a harmincas években megszilárdult oktatási tematika alapján dolgozott, és az általa gondozott stúdiumok köre sem bővült, ugyanakkor az oktatói állományban történtek változások. A Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéken az 1950-es évekig Perbíró József és Sövényházi Ferenc is tevékenykedett. Perbíró József különösen a részvényre és üzletrészre vonatkozó jogszabályanyagot dolgozta fel. Sövényházi Ferenc főleg az egyes társasági formákra vonatkozó joganyaggal foglalkozott, kiváltképpen a korlátolt felelősségű társasággal és részvénytársasággal, de összehasonlító jellegű kutatások is folytatott az angolszász és francia részvénytársaságok vonatkozásában. A tanszékvezetői pozíciót 1946-tól előbb ifj. Boér Elek vette át, majd 1947-től 1949-ig Móra Mihály töltötte be. 1949-től egy éven át Perbíró József látta el a tanszékvezetői feladatokat. Karunkon 1950-ben rövid időre Gazdasági Jogi Tanszéket létesítettek, melyen egy éven át Perbíró József és Szentpéteri István oktattak. A Gazdasági Jogi Tanszék mindössze egy évig létezett; utána, az 1951/52-es tanévben, ismét más nevet vett fel a gazdasági jog elemeire bontásával, a változó jogágak megjelenésének igénye alapján. Az új jogágakat: a munkajogot, a földjogot, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogot, később ezt felváltva – az országban elsőként – az egységes szövetkezeti jogot, a Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszék fogta össze az 1991/92-es tanévig. A gondozott stúdiumok mellett is történtek változások. 1982-ben új kollégiummal, a környezetvédelmi joggal, ezt követően, az 1989/90-es tanévtől Prof. Dr. Klaus Sojka erkölcsi, anyagi és kiváló oktatói közreműködésével a nemzetközi áttekintést adó „Környezetvédelem és Környezeti jog” című kollégiummal is bővült a Tanszék által gondozott stúdiumok köre. Az 1991/92-es tanévtől a Tanszék neve ismét módosult, s annak megfelelően a munkajog oktatása mellett az európai igényű agrárjog jelent meg, megtartva a modern szövetkezeti jogi stúdiumot is, Agrárjogi és Munkajogi Tanszék névvel.Az 1995/96-os tanévben a munkajog, a szociális joggal bővülve, egy új Tanszék keretébe került; Az Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék továbbra is három főkollégiumot: az agrárjogot, a környezetvédelmi jogot, a szövetkezeti jogot és az azokhoz kapcsolódó fakultatív kollégiumokat, valamint az oktatáshoz is nélkülözhetetlen kutatási területeket gondozta. A tanszék vezetői Veres József, Tóth Lajos, és Bobvos Pál. A Tanszék 2005-ben – a vidéki jogi karokat megelőzve – az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezőknek elindította a környezetvédelmi jogi posztgraduális szakirányú képzést, ahol „Környezetvédelmi szakjogász”, illetőleg „Környezetvédelmi jogi szakokleveles” mérnök, közgazdász stb. diplomát szerezhetnek. A gyakorlati igényekre figyelemmel, a Tanszék szervezte az „Ingatlan-szakjogász” posztgraduális képzést is, amellyel a diploma a komplex szakismeret megszerzését bizonyítja. A tanszék gondozásába tartozó képzések és stúdiumok az Üzleti jogi intézet keretei között folytatódnak tovább.
(A Gazdasági Jogi Tanszék jogutód Tanszékének korábbi vezetői: Kuncz Ödön, Menyhárt Gáspár, Túry Sándor Kornél, Személyi Kálmán, Boér Elek, Móra Mihály, Perbíró József, Nagy László, Veres József, Tóth Lajos, Bobvos Pál).
