Az NRTI elődje, az Európa-tanulmányok Központ (ETK) 1998-ban az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Külügyminisztérium megállapodása alapján, Phare pályázati támogatással jött létre egy országos hálózat részeként. Az ETK kezdetben úgynevezett központi funkcionális egység volt, s mint ilyen, a Rektori Hivatal irányítása alá tartozott, a költségvetése is központi volt, mely az egyetem karainak hozzájárulásából állt össze. A Phare támogatás megszűnte után az ETK nem tudott továbbfejlődni, a tevékenységek a BTK által meghirdetett néhány speciális európai uniós kurzus koordinációjára korlátozódtak.
2004 januárjától az egység vezetését Prof. Dr. Trócsányi László vette át, s mindössze két munkatárs (Szekeres Ildikó és Bárdos-Dánszki Mónika) segítségével elkezdte az ETK munkáját új tartalommal megtölteni, az egységet bővíteni, továbbfejleszteni.
Az Európa-tanulmányok Központ 2005 elején került át az Állam- és Jogtudományi Karhoz, mely lehetővé tette az alább ismertetett oktatási tevékenységek fokozatos kiépítését és a tevékenységek bővülésének megfelelően a munkatársi létszám lépcsőzetes fejlesztését is.
Miután az ETK hálózat eredeti funkcióját (az Európai Unióval kapcsolatos kurzusok indítása egyetemi körökben) betöltötte és tagjai országos szinten is átalakultak, más egységekbe olvadtak, a szegedi ETK átalakítása is indokolttá vált. Az Európa-tanulmányok Központ 2013 májusától Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet néven folytatja tevékenységeit az ÁJTK-n belül.
A Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet az Állam- és Jogtudományi Kar más tanszékeihez és intézeteihez hasonlóan vesz részt az oktatási és kutatási tevékenységek folytatásában. Ugyanakkor az intézeti formához igazodva átfogó módon gondozza a nemzetközi tanulmányok képzési szakokat, és interdiszciplináris módon végez tudományos, kutatási tevékenységet, mind az oktatás mind a kutatás területén tevékenységeit pedig projektalapon végzi. Ezen túlmenően az Intézet sajátossága, hogy a magyar nyelvű képzések mellett hangsúlyos szerepet vállal a nemzetközi nyitás kapcsán az idegen nyelvű képzések gondozásában, és a nemzetközi nyitás az Intézet tudományos tevékenysége kapcsán is megjelent. További különlegessége az Intézetnek, hogy a nemzetközi tanulmányok képzési és kutatási terület jellegéből adódóan nem csupán a szorosan vett állam- és jogtudomány, hanem a politikatudomány, a gazdaságtudomány és a szélesen vett társadalomtudományok területén is a Szegedi Tudományegyetem és magyar és külföldi partnerei társkarainak bevonásával végzi tevékenységet. Harmadik jellegzetességeként kiemelendő, hogy az Intézet, a korábbi Európa-tanulmányok Központnál kialakított gyakorlatnak megfelelően, tevékenységeihez kapcsolódóan számos projektet is gondoz, elvégzik ezek szakmai, pénzügyi és adminisztrációs feladatait. Végül megjegyzendő még, hogy az Intézet mindezen feladatokat jelentős adminisztratív terhéhez képest is viszonylag kis létszámú személyi erőforrással látja el.
Az Intézet célja – folytatva a korábbi Európa-tanulmányok Központ intézetté alakításával megkezdett stratégiát –, hogy minél szorosabban kapcsolódjon az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti rendszerébe. Így biztosítható, hogy az oktatási és kutatási tevékenységének szervezése, adminisztrációja is minél inkább betagozódjon a már létező vagy kialakítandó kari rendszerekbe, továbbá más tanszékekhez és intézetekhez hasonlóan a szükséges személyi és anyagi erőforrások is rendelkezésére álljanak tevékenységei zavartalan folytatásához.
