A Tanszék története

Korábban nem volt önálló tanszék, hanem a Szövetkezeti Tanszék keretein belül került sor a munkajog oktatására.
A munkajog klasszikusa, Prof. Dr. Nagy László. Tudományos teljesítményei sorában elsőként kell említeni az új tudományszak, a munkajog rendszertani igazolásával foglalkozó témáit, mint: a munkaviszony elhatárolási kérdései más jogágaktól, a munkaviszony fogalma és rendszere (1957-1960). Ezután a munkajogi felelősség, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége, valamint a gazdasági reform és a munkajog összefüggései foglalkoztatták (1960-1970). A hetvenes években figyelme a kollektív szerződések és a szakszervezetek viszonyainak elemzése felé fordult, a nyolcvanas években pedig a technikai fejlődésnek a munkajog fejlődésére gyakorolt hatását, a dereguláció és flexibilitás munkajogi aspektusait, valamint a piacgazdaság és munkajog viszonyait elemezte. A kilencvenes években főként azt vizsgálja, miként megy végbe a munkajog és a munkaügyi kapcsolatok átalakulása Közép- és Kelet-Európában.

A munkajog és a szociális jog sokáig nem önálló diszciplinaként működött. A munkajog a polgári jogból vált ki a második világháborút követően, a civilisztika világszerte tapasztalható specializációját követve. A szociális jog később a munkajogból, ill. a közigazgatási jogból önállósodott. A különválás talán legfontosabb dogmatikai oka az volt, hogy a munkaviszonnyal és a szociális ellátásokkal kapcsolatos jogviszonyokba olyan mértékben folyt bele az állam, hogy a civilisztika magánjogias karaktere szinte teljesen megváltozott és rendszertanilag feltétlenül szükségessé vált az elválasztás, hiszen hovatovább a közjogi karakter került inkább előtérbe.
Ezt követően posztgraduális képzések társultak a tanszék hagyományos tanszéki tevékenységéhez (pontos elnevezés)
Fordulópontot jelentett a tanszék életében az 1992-es év, amikor két négyéves főiskolai szak indult, a munkaügyi kapcsolatok, illetve társadalombiztosítás. E jogi kari képzések oktatási feladatait elsősorban a tanszék, illetve a kar, valamint diszciplínától függően az egyetem főállású munkatársai, látták el, s látják el a mai napig. Oktatásszervezési és adminisztrációs feladatai elkülönültek.
2003-ban a két főiskola egy egységes intézetbe, a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Képzések Intézetbe integrálódott. A felsőoktatás legnagyobb részét érintő ún. bolognai-rendszer a főiskolai képzéseket is átalakította, így a korábbi képzések jelenleg a 3 éves MKTB BA igazgatási alapszakként, valamint az ezt kiegészítő és egyetemi szintű végzettséget adó kétéves MKTB igazgatási mesterszakként működik, ahol mind nappali, mind levelező tagozaton tanulnak hallgatóink. 2003. őszétől a két főiskolai szak adminisztrációját a Munkaügyi kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete végzi, mely intézetnek Dr. Hajdú József az igazgatója.

A tanszék oktatói

A nyugalomba vonult iskolaalapító méltó utóda volt a tanszék élén Dr. Czúcz Ottó (1946-) egyetemi tanár. Személyével a legszorosabban összefügg a társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások jogának oktatása, amely a hetvenes évek végétől fokozatosan egyre nagyobb teret nyert a szegedi jogászképzésben. Ennek első időszakában (1978-l983) a szociális intézmények alaptípusainak, ezek fő jellemző vonásainak kutatása állt a középpontban. Ez egészült ki néhány klasszikus nagy modell (a Bismark-i biztosítási, a Beveridge terv, néhány skandináv jóléti állam stb.) rendszerének vizsgálatával.
A nyolcvanas évek közepén Czúcz Ottó irányításával kutatások indultak a magyar szociális intézményrendszer korszerűsítésének előkészítése érdekében az egyes területeken (egészségbiztosítás, nyugdíj- balesetbiztosítás stb.) használt jogi, szabályozási modellek elemzésére. A következő kutatási ciklus időszakában (1989-1993) a kutatások középpontjában az egészségügyi rendszer átalakítása (a háziorvosi szolgálatok kialakulása, a helyi közigazgatási szervek területi ellátási kötelezettsége és az egyre önállóbbá váló, privatizált orvosi praxisok közötti viszony újra szabályozása stb.) és a nyugdíjrendszer reformjának jogi szabályozási területen való előkészítése állt.
Az Országgyűlés Czúcz Ottó professzort 1999. decemberében a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagjává választotta, 2004. tavaszán pedig a Magyar Kormány az Európai Unió Első Fokú Bíróságának bírájává jelölte. A bírói posztot 2004. májusától – Magyarország EU-s csatlakozásától – tölti be.
Az alkotmánybíróvá választott Czúcz professzortól a tanszék vezetését 2000. januárjától ― a szintén Nagy László tanítvány ― Dr. Hajdú József egyetemi docens, jelenleg egyetemi tanár (1965-) vette át. Hajdú József egyetemi tanulmányait a JATE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Ezt követően 1990-1992 között a JATE ÁJK Társadalombiztosítási Posztgraduális Képzés keretében végzett tanulmányokat és szerzett társadalombiztosítási szakjogász diplomát. Ph.D. diplomamunkáját a japán munkaügyi kapcsolatok tárgykörében írta és 1998-ban védte meg az SZTE-n. A Szegedi Egyetem különböző karain és a Károli Gáspár Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktat magyar, illetve összehasonlító munkajogot és szociális jogot. 1989-1999 között a JATE ÁJK égisze alatt szervezett Nemzetközi Munkajogi, Munkaügyi Kapcsolatok és Szociális Jogi Szeminárium titkári feladatait látta el. 1991-óta vesz részt az SZTE ÁJK Szociális Jogi Kutatócsoportjának munkájában. Kutatásai kezdetben a családokat védő szociális intézményrendszerek jogi sajátosságai tárgyában folytak, majd vizsgálódásait kiterjesztette az amerikai és kanadai szociális ellátórendszer, valamint az amerikai és kanadai munkajog és munkaügyi kapcsolatok sajátosságainak elemzésére. Pályájának meghatározó állomását jelentette kétéves japán tanulmányútja (1994-1996) a Tokiói Állami Egyetemen, ahol a japán munkajog, munkaügyi kapcsolatok sajátosságait vizsgálta. Kutatásai azonban szélesebb spektrumot fognak át:

• a kiegészítő biztosítási rendszerek működése és jellemzői,
• a munkavégzés során a nők egyenlő esélyeinek megvalósítását szolgáló jogi eszközrendszer dimenziói,
• a munkaügyi viták rendezésére szolgáló békés eszközrendszerek sajátosságai és fejlesztési lehetőségeik.

Dr. Zakar András címzetes egyetemi tanár
Dr. Rúzs Molnár Krisztina egyetemi docens 1999. szeptember 1-jétől a tanszék munkatársa. Doktori tanulmányait megszakítva egy szemesztert töltött az Egyesült Államokban, ahol főként kutatási témájával foglalkozott, ami a munkaügyi viták megoldásának lehetőségei, elsősorban az alternatív vitamegoldás eszközeivel, pl. közvetítés, döntőbíráskodás. A mediáció munkajogban történő alkalmazásának lehetőségeiről írta, majd védte meg doktori disszertációját. Tudományos kutatásai homlokterében a munkajogi kártérítési felelősség (különösen a munkavállalói kártérítési felelősség), a vezető állású munkavállalók, valamint az alternatív vitamegoldás mediáción kívüli egyéb területei, valamint az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kérdések állnak. Ezek mellett jelentős figyelmet szentel kutatás-, és jogi oktatásmódszertani kérdéseknek.
A joghallgatóknak, valamint az MKTB szak nappali tagozatos hallgatóinak tanít munkajogot előadások és szemináriumok formájában.
dr. Lajkó Dóra adjunktus, mind jogász, mind MKTB-szakos hallgatókat tanít szociális jogból, s ez a jogterületen folytat kutatásokat is. Doktori disszertációjának témája az idős korral összefüggő, abból fakadó gondozás, ellátás kérdése. Lelkes és nyitott a szociális legtöbb kérdése iránt.
dr. Berki Gabriella 2008. szeptembere óta jelenleg tanársegédként segíti a tanszék munkáját. Kutatási területe a szociális jog körébe koncentrálódik, doktori disszertációjának témája a EU-n belüli szociális jogi koordináció, ezen belül ennek egészségüggyel kapcsolatos kérdései. Ugyanakkor nyitott munkajogi kérdések iránt is, a munkahelyi stressz munkajogi megítélésével, valamint a külföldi kiküldetés munkajogi megítélésével is foglalkozott, illetve foglalkozik. Jelenleg a belgiumi Ghentben folytat a doktori munkájával kapcsolatos kutatásokat.
Rossu Balázs 2009. szeptembere óta tanszékünk tagja. MK-szakon végzett 2009-ben, s a munkaügyi kapcsolatok körébe tartozó órákat tart az MKTB BA és MA szak MK szakirányán. A számítástechnika értője és tudója a tanszéken.
dr. Waldmann Gábor részmunkaidős oktatóként gyarapítja a tanszék főállású oktatói létszámát. Jogász és MKTB-szakos hallgatók számára egyaránt tanít munkajogot, főként szemináriumok formájában. Érdeklődési köre az atipikus munkaviszonyok, ezen belül elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos kérdések.
A tanszék életében és munkájában jelentős szerepet töltenek be a doktorandusz-hallgatók.
A tanszékhez kapcsolódó oktatásszervezői és adminisztrációs munkáját jelenleg a Pappné Dugovich Katinkát látja el. Ő az ETR tudója, és kapcsolatot tart a tanszék “belső” és “külső” oktatói közt, valamint a hallgatókkal egyaránt.

Oktatás

A tanszék oktatási munkája különösen az utóbbi években megsokszorozódott, ami egyrészt a főiskolai szakok (ill. MKTB BA és MA szakok), nappali és levelező képzései megjelenésének és kiszélesedésének köszönhető, másrészt az oktatási palettát tovább növelték a (társadalombiztosítási szakjogász és munkaügyi szaktanácsadó) posztgraduális képzések. A két posztgraduális képzés közel másfél évtizedes múltra tekint vissza. Elsődleges szerepük, hogy a régió munkajoggal, munkaügyi kapcsolatokkal és szociális joggal foglalkozó szakemberei számára naprakész szakmai információt közvetítsen. A képzések 5 félévesek.
A Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási szak mindkét szakirányán 3 éves alapképzést 2 éves mesterszak követ. E képzések elsősorban a munkaügyi kapcsolatok területére és a társadalombiztosítás szervezetei számára képezi a felsőfokú szakmai utánpótlást. Mindkét képzési szinten mindkét szakirányon nappali és levelező formában folyik az oktatás.
Mindezeken túl a tanszék a jogi kar más magyar és idegennyelvű képzéseiben, valamint a Gazdaságtudományi Karon, a Gyógyszerésztudományi Karon, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon is ellát oktatási teendőket, valamint részt vesz az európai uniós képzésben, illetve a kecskeméti levelező tagozatos oktatásban is.
Nagyrészt az MKTB BA és MA szakoknak köszönhetően több mint harminc kiváló gyakorlati szakember is oktat nálunk, ami egyrészt biztosítja az elmélet és gyakorlat összhangját, másrészt kapcsolatot teremt az egyetem és a munka- illetve szociális jogot alkalmazó intézmények között.

Kutatás

Czúcz Ottó szellemi irányításával 1992-ben alakult meg karunkon (az akkori Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének hathatós támogatásával) a JATE Szociális-Jogi Kutatócsoportja. A tanszéki kutatómunka súlypontja ennek keretei közé helyeződött át.
A Kutatócsoport fő feladatai:

• közreműködik a nagy szociálpolitikai intézményi reformok szakmai előkészítésében,
• anyagokat, információkat gyűjt a szociális intézmények fejlődésének európai fő irányairól,
• szakértői tevékenységével részt vesz az európai integrációnkat előkészítő szakmai munkában,
• közreműködik az egyetemi oktatás graduális, posztgraduális szintjein használt oktatási segédanyagok korszerűsítésében,
• kutatási hátteret biztosít az akkreditált doktori (Ph.D.) képzésünkben résztvevő hallgatók munkájának támogatásához.

A Kutatócsoport által elvégzett feladatokat döntően a külső megbízók (főként az Egészség- és Nyugdíjbiztosítási Országos szervek) megrendelései határozzák meg. A kutatási témák másik rétegét a kollégák által saját tudományos fejlődésük érdekében választott kérdések alkotják.
A Kutatócsoport fontosabb témái:

• a többszintű nyugdíjrendszerre való áttérés, a kötelező magán nyugdíjpénztárak létrehozatala során felmerülő jogi szabályozási kérdések vizsgálata,
• a magyar szociális biztonsági rendszer és az 1408/71/EGK, valamint a 574/72/EGK rendeletek viszonyának vizsgálata,
• az egészségügyi szolgáltatások biztosításának, finanszírozásának rendszere az OECD néhány vezető tagállamában (USA, Kanada, Japán, stb.).
• az állam (a központi költségvetés) szerepvállalása az egészségbiztosítási kiadások finanszírozásában.
• a fekvőbeteg ellátó intézmények tehermentesítésének lehetőségei a finanszírozott házi szakápolás révén,
• gyógyászati segédeszköz ellátás és támogatás, mint az egészségügyi ellátás része.

Nemzetközi kapcsolatok

Külön kell szólni a Nagy László professzor által szervezett Nemzetközi Összehasonlító Munkajogi, Munkaügyi Kapcsolatok és Szociális Jogi Szemináriumról. A Szemináriumot az egyetem 1985-ben alapította és az 1986-ban kezdte meg működését. A Szeminárium létrehozásának kettős célja volt: egyrészt az akkori szocialista országok jogászaival megismertetni a nyugati országok munkajogi szabályait és a kollektív munkaügyi kapcsolatok gyakorlatát, másrészt egy olyan fórumot megteremteni, ahol a nyugati országok jogászai találkozhatnak a szocialista országok jogászaival, megismerhetik az itteni körülményeket és szabadon megtárgyalhatják a közös elméleti és gyakorlati problémákat. Az utolsó években a Szeminárium tevékenysége elsősorban arra irányult, hogy segítséget adjon a munkajog és munkaügyi kapcsolatok átalakításához a piacgazdaság követelményeinek, ill. az Európai Unió szabályainak megfelelően. E célkitűzéseknek megfelelően a Szeminárium minden évben egy háromhetes szekciót szervezett, amelyen három időszerű téma kerül megvitatásra (egy az egyéni, egy a kollektív munkajog és egy a szociális jog köréből). Egy-egy téma megbeszélése öt napon keresztül tartott. Minden témához öt-hat nemzetközi szinten elismert professzor került meghívásra, akik valamely nemzetközi szervezetet, ill. a világ meghatározó jogrendszereit képviselték. Az előadások és a viták angol és francia nyelven folytak. A résztvevők részint a gyakorlatban dolgozó (bírák, ügyvédek), részint az elméletben tevékenykedő (egyetemi oktatók, kutatók) fiatal szakemberek és kisebb részben diplomájuk megszerzése előtt álló egyetemi hallgatók. A résztvevők mintegy fele a közép és kelet európai országokból, a másik fele részben nyugat-európai, részben dél-amerikai, afrikai, ill. ázsiai országokból kerültek ki.
A Szeminárium tevékenysége mellett meg kell említenünk, hogy Szeged az elmúlt évtizedek során a munkajog, munkaügyi kapcsolatok és szociális jog témakörében elismert tudományos központtá vált nemcsak Közép- és Kelet-Európában, hanem európai és bizonyos vonatkozásban világviszonylatban is. Az 1950-es évek végétől a Tanszék szervezésében három-négy évenként került megrendezésre nemzetközi konferencia egy-egy aktuális munkajogi vagy szociális jogi témáról. Ennek az aktivitásnak is köszönhető, hogy 1986-ban a Nemzetközi Munkajogi és Szociális Jogi Társaság megbízásából Szegeden ült össze az I. Európai Regionális Munkajogi és Szociális Jogi Kongresszus, amely 700 ― részben Európán kívüli ― résztvevővel világviszonylatban is igen jelentőssé vált és ismertté tette Szeged nevét a világ munkajogászai előtt.
Feltétlenül említést érdemelnek még a tanszék ERASMUS-kapcsolatai a Bordeaux-i IV. számú Montesquieu Egyetemmel, a párizsi Sorbonne egyetemmel, a Hallei Martin Luther Egyetemmel, a Sevillai Egyetemmel, valamint a Ljubljanai Egyetemmel, amelynek keretében évente általában két-két hallgató számára nyílik lehetőség a szakmai fejlődésre és egymás kultúrájának megismerésére.