Politikusok a Facebookon: a 2021-es előválasztási és a 2022-es országgyűlési választási kampány az online térben című dolgozatával I. helyen végzett az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Politikatudomány II. Tagozatának Társadalomtudományi Szekciójában Csiby Fruzsina, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktorandusz hallgatója. Fruzsina témavezetője Dr. Merkovity Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense volt.
Az internet a megjelenése óta hatalmas változáson ment át. Az online tér a kezdeti időszakban információs hálózatként működött, azonban az idő előre haladtával folyamatosan egyre interaktívabbá vált, amely végül elvezetett a közösségi oldalak megjelenéséhez. Az online térhez egyre nagyobb számban csatlakozó állampolgárok a korábbi médiafogyasztással szemben az interneten már nem egyszerűen az üzenetek befogadójaként jelennek meg, hiszen maguk is kommunikáló erővé válnak. A közösségi média állampolgári részvételi lehetőséget növelő funkciója miatt, főleg a kezdeti időszakban nagy várakozásokat támasztottak az új médium felé. Sokan remélték, hogy a demokratizálódás irányába terelhet társadalmakat, ugyanakkor felmerültek aggályok is, hiszen a hagyományos, professzionális újságírás szerepének leértékelődésével a demokrácia elveszítheti korábbi „őrkutyáját”. A digitális környezet nem csak az állampolgárokra gyakorolt hatást, a politikai kommunikáció alakulását is erősen befolyásolta. Az internet megjelenésével és fejlődésével együtt növekvő állampolgárokra zúduló hatalmas információbőség a politikai kommunikációt a perszonalizáció és a negativitás felerősödésének irányába terelte.
A webtér növekvő szerepe apropóján több tudományos munkában is felmerült az online mérhető adatok használhatósága a valós politikai preferenciák kimutatására. A politikusok és pártok internetes közegben mutatott teljesítményének mérésére több módszertani megközelítés is létezik, azonban a terület meglehetősen kiforratlan, az online jelenlét rendkívül gyors változása miatt pedig a módszerek többsége ma már elavultnak tekinthető. A dolgozatban az említett elméleti alapokra támaszkodva a 2021-es ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelölt aspiránsainak, valamint a 2022-es országgyűlési választás két legnagyobb támogatottsággal rendelkező miniszterelnök-jelöltjének Facebook-kommunikációját vizsgálom meg, kiemelve az online kampányban megjelenő perszonalizációs és a negativitás irányába ható tendenciákat. A választásokról és a kiválasztott politikusokról szóló online diskurzus elemzésével áttekintem a beszélgetés professzionális és felhasználói résztvevőinek súlyát, amivel láthatóvá válik az állampolgári participáció mértéke. Az online eredmények valós politikai preferenciákkal való összefüggéseit is megvizsgálom, amelynek keretében mind a politikai szereplők saját Facebook-kommunikációját, mind a róluk szóló internetes említéseket figyelembe veszem.
– Hogyan érezted magad a versenyen, hogyan vélekedsz az ott elért eredményedről?
– Nagyon jó élmény volt végre személyesen is részt venni az OTDK-n. Második alkalommal neveztem a versenyre, de személyesen csak az idei évben voltam jelen először, mert korábban a COVID19 miatt online rendezték meg a konferenciát. Az idei rendezvény így több szempontból is különleges volt számomra, ugyanakkor már "rutinosan" készültem az előadásra, hiszen nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok.
– Milyen nehézségekbe ütköztél a dolgozat megírása során, mennyi időbe telt, még felgöngyölítetted a témát?
– Különösebb nehézségbe nem ütköztem, már régóta foglalkozom a dolgozatban is vizsgált témakörrel és módszertannal, ezért elég konkrét elképzelésem volt arról, hogy pontosan mit szeretnék vizsgálni és hogyan. A dolgozat megírásakor tehát nem teljesen a nulláról indultam. A vonatkozó szakirodalmak feldolgozása, az empirikus rész és a tanulmányírás nagyjából fél év alatt zajlott le, ezen időszak jelentős részében adatgyűjtéssel és adatelemzéssel foglalkoztam.
– Mit gondolsz, mitől innovatív, újszerű az a téma, amit feldolgoztál?
– A dolgozatban a 2021-es ellenzéki előválasztás és a 2022-es országgyűlési választás online megjelenéseit vizsgáltam. Ezen belül több kérdést is igyekeztem megválaszolni (például: milyen mértékű volt az állampolgári részvétel a választásokról szóló online beszélgetésekben), amelyek mind közelebb visznek ahhoz, hogy egyre jobban értsük az állampolgárok és politikai szereplők viselkedését a közösségi médiában. A kutatás során ezen felül a valós politikai preferenciák online eredményeken keresztül vett mérésének lehetőségeit is vizsgáltam, amivel kapcsolatban bár voltak már tudományos próbálkozások, de a platform viszonylagos újdonsága és gyorsan változó jellege miatt rengeteg megválaszolatlan kérdés és megoldásra váró probléma van a módszerrel kapcsolatban.
– Tanulmányaid befejezése után szeretnél-e tudományos pályára lépni?
– Még nem tudom pontosan, hogy milyen irányba szeretnék majd a doktori cím megszerzése után tovább haladni, de a társadalomtudomány biztosan mindig része lesz az életemnek.
Pósa Tamara
