Ukrán kis faluból a Prezilimpia dobogójáig jutott Pavlo

- Meglepő volt látni, milyen tapasztalt előadóként szerepeltél a versenyen. Részt vettél korábban ilyen típusú megmérettetésen?

- Igen! Két alkalommal is részt vettem hasonló versenyen a 2022-es Prezilimpia előtt.

2019 áprilisában, a mesterképzésem alatt a Budapest Business School (BBS) által rendezett „Gazdasági kihívások – innovatív válaszok” elnevezésű prezentációs versenyen szerepeltem. Nem értem el helyezést, de sok tapasztalatot szereztem.

2021 szeptemberében, a Szegedi Tudományegyetemen végzett PhD tanulmányaim alatt 3. helyezést értem el az UKRAINET PhD Thesis Presentation Contest-en Berlinben, Németországban, a Berlini Szabadegyetem, a Német-Ukrán Akadémiai Társulat és a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) szervezésében. A verseny alatt 5 perc állt rendelkezésemre, hogy bemutassam a doktori kutatásomat világos, érthető módon – úgy hogy azt az átlagközönség is megértse. A prezentációm címe „Az államok és a közösségi média platformok kölcsönhatásának vizsgálata a közösségi média szólásszabadságának tükrében”. A versenyről további részletek itt találhatók: https://ukrainet.eu/wp-content/uploads/2021/09/PR_16Sept2021_final.pdf

- Miért választottad a szegedi jogi kart a PhD tanulmányaidhoz?

- A Szegedi Tudományegyetem nagyon előkelő helyen szerepelt (és szerepel jelenleg is) az oktatási intézmények különböző nemzetközi rangsoraiban, ami felkeltette a figyelmemet az egyetem iránt.

Megtaláltam PhD képzést a szegedi jogi karon, amely következesnek, kiegyensúlyozottnak tűnt számomra. A főbb kötelező kurzusokon túl, amelyek alaposan lefedik a kutatási módszertant, számos szabadon választható nemzetközi közjogi kurzus van, amely közvetlenül kapcsolódik a kutatásomhoz.

Továbbá a doktori iskolába való jelentkezésem előtt felkerestem a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának tanárait, akik kifejezetten a nemzetközi közjog területén dolgoznak/oktatnak. Elértem Dr. Szalai Anikót, aki nagyon gyorsan válaszolt nekem, és támogatta a kutatási javaslatomat. Kutatási témám iránti őszinte érdeklődése jelezte számomra, hogy kölcsönösen előnyös tudományos együttműködést alakíthatunk ki.

Mindezek felett láttam, hogy a szegedi jogi kar különböző nemzetközi projektekben vesz részt, ami szintén lényeges szempont volt számomra. A szegedi jogi kar támogatásával részt vehettem az Európai Közjogi Szervezet által szervezett Európai Közjogi Akadémián 2021 augusztusától szeptemberig.

Végül, de nem utolsó sorban, beszélgettem néhány barátommal, akik előttem kezdték meg a tanulmányaikat Szegeden, és pozitív visszajelzéseket kaptam a szegedi mindennapi és egyetemi életről.

Fotó: Borbola Lilla

- Mesélnél magadról? Említetted az előadásodban, hogy egy kis ukrajnai faluból származol. Ez most mindenki számára érdekes. Hozzáteszem, sajnos.

- Igen, a város neve, ahol felnőttem Kolomyia. Ebben az kis ukrajnai városban felnőve mindig volt motivációm kihívások elé állítani magam, és az új dolgok felfedezésére.

17 éves koromban Csernyivic-be (Chernivtsi) költöztem (ez egy nagy egyetemi város Nyugat-Ukrajnában), ahol elkezdtem BA-s tanulmányaimat a Jurij Fedkovics Csernyivci Nemzeti Egyetemen, nemzetközi kapcsolatok szakon. BA tanulmányaim során különböző nemzetközi csereprojektekben és konferenciákon vettem részt Ukrajnában, Németországban, Lengyelországban és Litvániában. Emellett két szemesztert töltöttem külföldön, mint ERASMUS+ cserediák. Egészen pontosan 2016 szeptembere és 2017 februárja közötti időszakban a Grazi Egyetem (Graz, Ausztria) „Jogi tanulmányok” szakára iratkoztam be. 2018 februárjától 2018 júniusáig pedig a Panteion University of Social and Political Sciences (Athén, Görögország) Politikatudomány és történelem szakán tanultam.

Az ausztriai és görögországi ERASMUS+ program ideje alatt úgy döntöttem, hogy több kurzust is elvégzek a nemzetközi jog és az emberi jogok területén. A „Nemzetközi jog és az Internet” kurzus, melyet Dr. Kettemann tanított a Grazi Egyetemen, felkeltette az érdeklődésemet az internet szabályozásának nemzetközi vonatkozásaival, és annak emberi jogokra gyakorolt online következményeivel kapcsolatos kérdések iránt. Azóta ez a téma a kutatásom kulcsfontosságú területévé vált.

A Jurij Fedkovics Csernyivci Nemzeti Egyetemen folytatott BA tanulmányaim befejezése után az MA képzést a Budapest Business School Nemzetközi Kapcsolatok szakán kezdtem el 2018 szeptemberében. Az mesterszakos szakdolgozatom témája „Az internetes cenzúra nemzetközi jogi perspektívája: esettanulmány Oroszország Ukrajna elleni hibrid háborújáról” volt.

2020 júniusában mesterfokozatot szerzetem a Budapest Business School-ban. Néhány hónappal később, 2020 szeptemberében elkezdtem a PhD tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. A jelenleg is folyamatban lévő PhD kutatásom címe „Az államok és a közösségi média platformok kölcsönhatásának vizsgálata a közösségi média szólásszabadságának tükrében”.

- Hogyan értékeled a jelenlegi szituációt az országodban?

- Ukrajna támadás alatt áll. Az emberi jogok támadás alatt állnak. A nemzetközi jog támadás alatt áll.

Ugyanakkor a nemzetközi közösség támogatásával Ukrajnának sikerült jelentős ellenállást kifejteni az Orosz Föderáció katonai agressziójával szemben.

Ami Ukrajna nemzetközi szintű támogatását illeti, úgy vélem, több segítséget kellene az országnak nyújtani. Továbbá fokozni kell az Oroszország elleni szankciókat. Ha egy ország nem a szabályok – a nemzetközi szabályok – szerint játszik, akkor hatékonyan kell alkalmazni a szankciókat az agresszor állam kordában tartására.

Fotó: Bundság Éva

- Mik a jövőbeni terveid?

- Középtávon PhD fokozatot szeretnék szerezni a Szegedi Tudományegyetemen, és posztdoktori pozícióhoz jutni, amely lehetővé tenné számomra, hogy felkészüljek a tudományos és a kutatói pályára.

Közép- és hosszú távon úgy tervezem, hogy megpályázok egy tudományos pozíciót az egyetemen. Emellett szeretném összekapcsolni az egyetemi tanári szakmát egy internetes emberi jogok megőrzésével foglalkozó tanácsadó szervezet vagy kutatóintézet tudományos munkatársi pozíciójával.

Hosszú távon pedig szeretnék aktívan bekapcsolódni valamely nemzetközi vagy kormányközi szervezet emberi jogi tevékenységébe.

Az interjút készítette: Badó Attila, egyetemi tanár