A Szegedi Tudományegyetem hallgatója nyerte a EUGLOH tehetségkutató versenyét

A "Paris-Saclay's Got Talent" egyesület diákokat és diákegyesületeket fog össze azzal a céllal, hogy 2018-as létrehozása óta minden évben tehetségkutató versenyt rendezzen a franciaországi University of Paris-Saclay-n. Az idei évben a Eugloh Annual Summit keretében a "EUGLOH's Got Talent" elnevezésű rendezvény keretében a EUGLOH egyetemek diákjai, léptek a színpadra és mutatták meg tehetségüket. A versenyről és az élményeiről, Thalyta Santost, a EUGLOH's Got Talent győztesét, a szegedi Stipendium Hungaricum ösztöndíjas SZTE hallgatót kérdeztük.

- A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Tanulmányok mesterképzésének hallgatója vagy, miért választottad ezt a szakot?

- Azért választottam ezt a szakot, mert jogi diplomával rendelkezem, és szerettem volna a látókörömet egy olyan nemzetközi területre is kiterjeszteni, amely valamilyen módon kapcsolódik a joghoz. Úgy gondolom, hogy az itt megszerzett tudásommal képessé válok helyt állni a különböző külpolitikai és külgazdasági kutatással foglalkozó akadémiai, egyetemi, illetve piaci szférához tartozó intézményeknél.

- Mióta hobbid az éneklés?

- Nem tartom magam profi énekesnek, gyerekkoromban kezdtem el énekelni a templomban. A testvéremmel duót alkottunk, és alkalmanként énekeltünk a templomban. Körülbelül hároméves lehettem, amikor először léptünk fel a testvéremmel. A nagybátyám zenekart alapított, és tinédzserként én is benne voltam a testvéreimmel és néhány barátommal együtt, de soha nem játszottunk profi módon. Inkább hobbi volt, mint valami profi dolog, de nagyon élveztem mindig is.

- Miért döntöttél úgy, hogy részt veszel a versenyen?

- Hiszem, hogy a diákélmény, az oktatás bármely szintjén, nem lehet teljes, ha nem szentelünk ugyanannyit a tanórán kívüli tevékenységekre is. Az ilyen aktivitások révén számos olyan készséget fejlesztünk, amelyeket az osztályteremben nem lehet megtanulni. Ez a fő oka annak, hogy jelentkeztem a tehetségkutató versenyre. Az éneklés számomra azt jelenti, hogy kilépek a komfortzónámból, szembenézek a félénkségemmel és a bizonytalanságommal a nyilvánosság előtt. Ráadásul a tehetségkutató versenyt Párizsban rendezték, ez egy olyan város, ahol még soha nem jártam, de mindig is arról álmodtam, hogy egyszer eljutok oda. Az pedig, hogy a Szegedi Tudományegyetemet képviselhettem csodálatos élmény volt. Egyedülálló helyeken jártam, elképesztő emberekkel ismerkedtem meg és finom ételeket ettem.

- Hogyan érezted magad, amikor megnyerted a tehetségkutató versenyt?

- Vegyes érzéseim voltak, amikor meghallottam az eredményt. Először meglepődtem, mert a többi versenyző is nagyon jó volt és az volt a leginkább jó a versenyben, hogy különböző stílusú és tartalmú előadásokkal versenyeztem. Voltak énekesek, táncosok, és még egy bűvész is. Megtiszteltetés volt, hogy megnyertem ezt a versenyt és természetesen nagyon boldog voltam. Hízelgő, hogy a zsűri és az közönség engem választottak. Most már elárulhatom, hogy nagyon izgultam az előadás miatt, és nem gondoltam, hogy elég jó leszek ahhoz, hogy megnyerjem a versenyt, de rendkívül boldog voltam, amikor meghallottam a nevemet.

- Milyen trófeával gazdagodtál a tehetségkutató nyerteseként, mi volt a nyeremény?

- A díj nagyon jó kérdés, hiszen valóban gazdagodtam eggyel, és egy Európai InterRail jegy volt a fődíj, amivel keresztül kasul utazhatom Európát a nyár folyamán. Emellett a másik fontos dolog, amit kaptam az, hogy számomra ez egy igazi visszaigazolás volt. Megfogadtam, hogy soha nem adom fel, jelentkezek minden olyan lehetőségre, amiről úgy vélem jó lehet, és ha sokan le is akarnak beszélni róla, akkor is csak a cél lebeg a szemem előtt, és egy nap majd az élet visszaigazol.

- A jövőben szeretnél többet foglalkozni az énekléssel?

- A verseny megnyerése megerősítette a tehetségembe vetett hitemet. Úgy gondolom, hogy a jövőben is szeretnék az énekléssel foglalkozni, azt viszont még nem tudom, hogy hivatásszerűen, vagy inkább csak hobbiból. Amiben biztos vagyok, hogy örömet okoz, és biztos vagyok abban, hogy az életem része marad.

- A verseny megnyerése sok pozitívumot adott neked, ezek alapján mit üzennél a Szegedi Tudományegyetem többi hallgatójának?

- Nemzetközi hallgatóként sok-sok olyan ismerősöm van, aki szeretne különböző dolgokat csinálni a saját országában, de erre nincsenek erőforrásaik, vagy vannak korlátok, amik megakadályozzák, őket. A többi hallgatónak azt üzenem, nyissanak a világra. Fedezzék fel a EUGLOH által kínált lehetőségeket, és azokat is, amiket az Európai Unió kínál az uniós egyetemi hallgatóknak. A komfortzónánkból való kilépés mellett úgy gondolom, hogy ezek esélyt teremtenek arra is, hogy számos készséget fejleszthessünk, új helyeket, új embereket és új ízeket ismerjünk meg. Végezetül élvezzék a diákéveket, mert minden elmúlik az életben, és ami marad azok a tapasztalatok és a tanulságok, amiket ezekből építünk.

SZTEinfo – Kovács-Jerney Ádám

Fotó: Thalyta Santos, EUGLOH