„Az Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai” címmel zajlott konferencia és kerekasztal-beszélgetés Szegeden az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében

Az „Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai” címmel szervezett online konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Europe Direct Szeged, az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) és az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális tanulmányok Intézete. A rendezvény az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében valósult meg 2021. április 23-án. A konferencia fókuszában az Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai álltak.

A konferencia előadói személyesen vettek részt a rendezvényen, a járványvédelmi intézkedésekre tekintettel azonban az érdeklődők online tudtak csatlakozni a közös eszmecseréhez a Europe Direct Szeged Facebook oldalán keresztül.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Prof. Dr. Trócsányi László európai parlamenti képviselő, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, Prof. Dr. Nagyné Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Dr. Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Prof. Dr. J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történeti Intézet professzor emeritusa, Pritz Helga, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője, illetve Dr. Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa, a Frankofón Egyetemi Központ igazgatója. A konferencia moderátora Dr. Szalai Anikó, egyetemi docens, az SZTE ÁJTK NRTI intézetvezetője volt.

Bevezető gondolataiban Szalai Anikó a konferencia kezdetekor emlékeztetett: Szegeden, ha az Európai Unió szomszédságpolitikáját említjük, általában a Balkán jut eszünkbe, ugyanakkor ez közel sem fedi a valóságot, hiszen az EU szomszédságpolitikája Észak-Afrikára, a Közel-Keletre és a posztszovjet térségre terjed ki. Az európai szomszédságpolitikában (ESZP) érintett országok Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna, célja pedig elsősorban a gazdasági integráció és a kölcsönös együttműködés fejlesztése.

Trócsányi László előadásában kiemelte: mikor az Európai Unió szomszédságpolitikáját vizsgáljuk, két fő szakaszt kell elkülönítenünk 1957 és 1990 között, illetve 1990-től napjainkig. A professzor bemutatta a szomszédságpolitika prioritásainak, illetve összetételének alakulását a két szakaszban, kitérve arra, hogy az Európi Uniónak elemi érdeke, hogy a keleti és déli régióban azonos intenzitással legyen jelen és folyamatosan megfelelő válaszokat adjon felmerülő társadalmi és gazdasági problémákra. Többek között ez miatt az EU-n belül a szomszédságpolitika folyamatos revízió alatt áll, folyamatosan új prioritásokat kell megvitatni és sok esetben eltérő érdekeket kell egyeztetni, figyelembe véve déli szomszédaink azon igényét, hogy az EU, mint partnerre, egyenlő félre tekintsen rájuk. A professzor kiemelte: az Európai Unió nem foglalhatja el a tanár szerepét a déli szomszédság államaival szemben. Felnőttként kell tekintenie ezekre az államokra, hiszen csak így érhető el, hogy Európára hosszú távon is meghatározó szereplőként tekintsenek a régióban.

Nagyné Rózsa Erzsébet csatlakozva a gondolatmenethez előadásában a közel-keleti térségre koncentrált, azonban még előadása legelején leszögezte, hogy el kell különítenünk egymástól a déli partnerségen belül a Mediterráneum és a közel-keleti régió államait. A professzor előadásában bemutatta a déli partnerség intézményrendszerének fejlődését, így kitért többek között az Euro-Mediterrán Partnerségre, illetve az Európai Unió szomszédságpolitikájában nagy szerepet játszó bilaterális és multilaterális stratégiákra.

A felmerülő és megoldandó problémák között az egyik legjelentősebb tényező a migráció kérdése. A professzor azonban emlékeztetett, hogy az arab országok nem feltétlen kibocsátók a migrációban, ők maguk is sokszor csak tranzit országot, így a problémákat azokban a régiókban, azokban az államokban kell megoldani, ahol a migrációt előidéző tényezők – pl. polgárháborúk – jelentkeznek. Ennek során pedig kiemelt jelentőséget kap, hogy az egyes nagy régiók ne csak az Európai Unióval, de egymással is együtt tudjanak működni, ennek elősegítésében pedig az EU-nak közvetítő, mediátori szerepet kell betöltenie. A professzor megjegyezte: az EU legfőbb célja, hogy együttműködő régiókat, békés, virágzó térségeket hozzon létre, hiszen ahol béke van, onnan kevésbé indulnak útnak az emberek.

Marsai Viktor előadásában elsősorban az afrikai Száhel övezetre és a régió sajátosságaira, illetve az azokból következő problémákra koncentrált. Az előadó kiemelte: a migráció sok esetben már csak tünet. A probléma ebben a régióban a dzsihadista szerveződések kialakulása, illetve dzsihadista szervezetek aktív jelenléte, amelynek a Száhel övezet strukturális összetétele kedvező környezetet biztosít és amely a térség hosszútávú válságát vetíti előre. A Száhel övezet elemzésekor az előadó szerint trendeket kell azonosítanunk, úgy mint a demográfia (a Száhel övezetben tapasztalható a világ legdinamikusabb népességnövekedése), a térség államainak sérülékenysége (számos esetben a dzsihadista szervezetek erősebbek az államoknál, olyannyira, hogy akár közszolgáltatásokat is nyújtanak), illetve a klímaváltozás, amely a földműveléssel foglalkozó népességet kényszeríti arra, hogy más megélhetési formákat keressenek, vagy elvándoroljanak.

J. Nagy László professzor előadásában a sport és a kultúra szerepét hangsúlyozta a szomszédságpolitika területén. A professzor kiemelte: ezek először talán jelentéktelen kérdéseknek tűnhetnek, azonban ha megértjük egymás történelmét, egymás kultúráját, akkor megérthetjük egymás motivációit is, hiszen a történelmi traumák befolyással vannak az aktuálpolitikai döntésekre. A sport pedig egy közvetítő közeg lehet, egészséges verseny, vetélkedés, amely képes közelebb hozni egymáshoz az eltérő kultúrájú és eltérő motiváció által mozgatott szereplőket. A professzor azonban megjegyezte: nem feltétlenül helyes gondolat, ha az európai kultúrát (így különösen az emberi jogok általunk vallott tiszteletét, illetve a jogállamiságról kialakított nézeteinket) megpróbáljuk ráerőltetni déli szomszédainkra. Az európai értékek az európai történelmen alapulnak. A professzor ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: vajon a demokratizációnak kizárólag egyetlen, európai útja létezik?

Pritz Helga a déli szomszédságpolitika Európa jövőjében betöltött szerepét vizsgálta előadása során. Álláspontja szerint az Európai Unió mögöttes víziója a béke, a biztonság és jólét térségének kiterjesztése a déli szomszédokra. Ugyanakkor megjegyezte: az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításában nem tart ott, ahol azt 25 évvel ezelőtt szerette volna. Az észak-afrikai közvélemény alapján a térségben az EU-ba vetett bizalom koránt sem olyan erős, mint azt az Unió szerette volna korábban, a térségben élő fiatalok számára nem sikerült olyan társadalmi modellt bemutatni, amely vonzó perspektívát jelenthetne számukra.

Az előadó ismertette az Európai Unió tagállamainak stratégiáját és motivációit a déli szomszédság területén – kitérve az esetleges feszültségekre, illetve akadályokra -, illetve kitért a régióban uralkodó versenyre: az Európai Unió csak egy a globális gazdasági szereplők közül, akik jelen vannak mind a gazdasági, mind a politikai színtereken.

Kruzslicz Péter záróelőadásában a felmerült és az előadók által is említett – többek között kulturális – kérdések gyakorlati oldaláról közelítette meg a szomszédságpolitikát: ismertette a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének kapcsolatát az Afrikából érkező hallgatókkal, illetve azokat a lehetőségeket, amelyek a felsőoktatáson keresztül hozhatják közelebb az Európai Uniót déli szomszédság országaihoz, illetve a déli szomszédság országait az Európai Unió tagállamaihoz.

A résztvevők előadásait intenzív vita követte, amelynek az online bekapcsolódó hallgatóság is aktív részese volt. Trócsányi László többek között feltette a kérdést, hogy vajon meg tudjuk-e pontosan határozni, hogy mit jelent az európai életmód? Vajon ugyanazt jelenti-e ez egy északi tagállamban, mint egy keleti tagállamban? Illetve a professzor megjegyezte, hogy a demokratizációnak, mint célkitűzésnek kizárólag természetes folyamatok útján kell megtörténnie, semmiképpen sem erőszakos eszközökkel.

A hallgatóság kérdései alapján a vita az Európai Unióba vetett bizalom növelésének lehetőségével, a közös katonai fellépés szükségességének lehetőségével, illetve az Európai Unión belüli identitás-vitákkal folytatódott, majd ért véget.

A rendezvény visszanézhető a Europe Direct Szeged Facebook oldalán:

https://www.facebook.com/EuropeDirectSzeged/videos/4129680940409315

Tribl Norbert