2020 őszén jelent meg az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék Tanszékvezető Professzorának, Blutman Lászlónak „Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után” című legújabb monográfiája a HVG-Orac Kiadó gondozásában.

A könyv a következőket tűzi ki célul: „A Brexit, a migrációs hullámok, a szuverenizmus erősödése, a COVID-19 járvány: az Európai Uniót ismét nagy, eddig ismeretlen kihívások feszítik. A gazdasági válság lassú elmúltával megfigyelhető mérsékelt optimizmus már a múlté. A könyv harmadik, jelentősen átdolgozott kiadása ebben az új helyzetben ad átfogó képet az ismét huszonhét tagállamból álló EU jogának működéséről.”

A fenti célkitűzésnek megfelelően a könyvben az Európai Unió szervezeti kereteiről, jogrendszeréről, jogszabályainak megalkotási folyamatairól és a hatásköri keretekről éppen úgy részletes és átfogó ismeretanyagot találunk, mint ahogyan az Európai Unió bírósága előtti eljárási lehetőségekről. A könyv részletesen foglalkozik a tagállamok és az uniós jog kapcsolatával, többek között megismerhetjük a szuverenizmus kontra unionista irány jellemzőit, valamint a felelősségi kérdésekre is kitér. Mi történik akkor, amikor egy vagy több tagállam nem tartja be az uniós jogból fakadó kötelezettségeit, illetve a másik oldalról, az Unió jogi felelőssége milyen esetekben áll fenn és hogyan történhet az igényérvényesítés ilyen ügyekben.

A Brexit, vagyis az Egyesül Királyság kilépése az Európai Unióból a fentiek mellett több uniós tevékenységi területre hatást gyakorol. Így az uniós polgárságot is számos kihívás éri egy tagállam Unió kötelékeiből való kilépése, hiszen az uniós polgárság elvesztésének ilyen módjára eddig még nem volt precedens. A munka részletesen foglalkozik az EU fő együttműködési és tevékenységei területei közül a belső piacra vonatkozó szabályokkal, valamint kiemelt figyelmet szentel a gazdasági és monetáris uniónak, a szabadság, biztonság és jog térségének és a közös kül- és biztonságpolitikának is. A könyv az elmélet gyakorlati összefüggéseit is bemutatja, ehhez pedig rendkívül nagy számban dolgoz fel uniós jogeseteket, köztük magyar vonatkozásúakat is, amelyeket érthető formában, a gyakorlati problémák érzékeltetésével mutat be.

A monográfia elsősorban tankönyvként szolgál, és ennek során – éppen a (magyar vonatkozású) gyakorlati példákon is keresztül – igyekszik közelebb hozni az egyetemi hallgatókhoz, az uniós jogot tanulókhoz ezt a különleges és speciális jogterületet. Azonban kézikönyvként is megállja a helyét az uniós jog iránt érdeklődő szakmai közönség számára.

A beszámolót készítette: Dr. Váradi Szilvia, adjunktus, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék