Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
2019. május 10-én negyedik alkalommal került megrendezésre a „WIPS – Workshop on Intellectual Property Law in Szeged”, amely előadói a szerzői jogi kivételek és korlátozások régi és legújabban felmerülő kérdéseivel foglalkoztak.
Az első panel „keynote speaker”-e, Simon Apel (SZA Schilling, Zutt & Anschütz, University of Mannheim, Németország) a digitális sampling németországi megítéléséről tartott előadást, amelyet a Metall auf Metall ügyre fűzött fel. Az előadás egyik fontos eleme volt annak kiemelése, hogy a zeneművekben felhasznált szegmensek szerzői jogi oltalma, vagy pedig az alkotói szabadság, mint alkotmányos alapjog kell, hogy előnyt élvezzen. Nem szerencsés ugyanis, ha ebben az EUB és a tagállami alkotmánybíróság ellentétes álláspontra helyezkedik, utóbbi pedig az EuB ítéletének figyelmen kívül hagyása mellett dönt.
Bernd Justin Jütte (University of Nottingham, Egyesült Királyság) az alapjogok szerzői jogi kivételekre gyakorolt korlátozott hatásáról szólva a megfelelő egyensúly megtalálásának szükségességét hangsúlyozta a Funke Medien, a Spiegel Online, a Pelham, a Luksan, a SABAM v. Netlog, valamint a Deckmyn ügyek kapcsán. Az alapjogok határait a vagyoni jogok, a korlátozások és kivételek, valamint a személyhez fűződő jogok hármas metszéspontjába helyezte. Caterina Sganga (Scuola Superiore Sant'Anna, Pisa, Olaszország) úgyszintén a korlátozások és kivételek, illetve az alapjogok relációját vezette le az EUB "túlcsorduló" esetjoga tükrében, kiindulva a Promusicae-ügytől, eljutva a Funke Medien és a Spiegel Online döntésekig. Matej Myska (Masaryk University, Brno, Csehország) az EU-s szerzői jogi rezsim korlátozás- és kivétel-rendszere átültetésének alapelveiről, értelmezéséről és alkalmazásáról osztotta meg gondolatait.
Békés Gergely (Békés Legal, Magyarország) azokról az új technikai kihívásokról beszélt, amelyekkel az előadóművészeknek kell szembe nézni. Példaként a motion capture eljárást emelte ki, amelynek segítségével az előadóművészek mozdulatait, gesztusait felhasználva számítógéppel lehet létre hozni egy teljesen eltérő szereplőt, lényt. Az új képrögzítési eljárások, és a mesterséges intelligencia egy olyan pontot jelenthetnek a jövőben, ahonnan már "nincs visszatérés".
A második panel első előadója Clemens Appl (Donau-Universität Krems, Ausztria) volt, aki szöveg- és adatbányászat jelenéről és jövőjéről osztotta meg gondolatait. Tito Rendas (Universidade Católica Portuguesa Lisszabon, Portugália) az InfoSoc-irányelv korlátozások- és kivételek reformját és az EUB által alkotott fair use teszt lehetőségét feszegette. Utóbbi mellett azzal érvelt, hogy amíg az uniós rezsimben használt háromlépcsős teszt egy politikai kompromisszum eredménye, addig a fair use-tesztet a bírói gyakorlat alakította ki, fejlesztette. Philipp Homar (Donau-Universität Krems, Ausztria) úgyszintén az EUB esetjogát segítségül hívva mutatta be a magáncélú másolás kompenzálására fizetendő jogdíjak problémakörét. Iony Randrianirina körbejárta a mesterséges intelligencia fejlődésében hordozott szerzői jogi kihívásokat, különös tekintettel az ( Lyon Catholic University, Franciaország) elektronikus személyiségre, a sport és más politikai gazdasági híreket alkotó robotokra, illetve azok szerzőségére. Tóth Andrea Katalin (SZTNH, ELTE) saját, a CDSM-irányelv jogalkotási folyamatában szerzett tapasztalatait is felhasználva a legújabb szerzői jogi irányelv kötelezően implementálandó korlátozások és kivételek rendszerét és az előtte álló kihívásokat elemezte.
A konferencia harmadik paneljének első előadójaként John Cross (University of Louisville, Egyesült Államok) a misuse doktrína egyesült államokbeli szerzői jogi sorsát firtatta. Mezei Péter (SZTE ÁJTK) a de minimis-szabály sampling-et érintő amerikiai jogesetekben való alkalmazását és lehetséges európai átvételét taglalta, Luis-Javier Capote Pérez (Universidad de La Laguna, Spanyolország) pedig a közterületen elhelyezett képzőművészeti alkotások áthelyezésének, megcsonkításának problémáját feszegette. Utolsóként Blaise Bess (NPZ Nagy Legal, Németország) a szellemi tulajdonjogok üzleti és emberi jogi felelősségi aspektusairól beszélt.
