Az alapjogvédelem nemzeti, nemzetközi és jogösszehasonlító aspektusairól az ÁJTK-n

A rendezvény elsősorban a jogászok és a joghallgatók érdeklődését keltette fel, azonban érkeztek laikus érdeklődők is, tekintettel arra, hogy az alapjogok, emberi jogok, illetve ezek védelme az élet számos területét érintik.

A nemzeti alapjogi szabályozás magva az Alaptörvény, azonban e norma gyakran csak néhány mondatban, sőt olykor csupán egy félmondatban rendelkezik egy-egy alapjogról. Erre ráépülve bontják ki a részletszabályokat az ágazati törvények. De vajon hogyan is érvényesülnek a gyakorlatban ezen törvényekbe foglalt előírások akár nemzeti, akár uniós szinten? Erről hallhattak számos lényeges gondolatot a konferencián megjelentek, ezekből szeretnék – a teljesség igénye nélkül – néhányat kiragadni.

Dr. habil Papp Tekla, a SZAB Gazdasági Jogi Munkacsoportja elnökének megnyitóját követően a nyitóelőadásban Prof. Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke kifejtette, hogy az emberi jogok globális védelme látszik megvalósulni, melynek beteljesülése az Európai Unió Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozása lehet.
A nap folyamán főként a Szegedi Tudományegyetem oktatóit hallhatta a közönség, de érkezett előadó többek között a Budapesti Gazdasági Főiskoláról, illetve referáltak olyan szakmabeliek is, akik a konferencia központi kérdéseivel, problémáival a gyakorlati életben szembesülnek. Ahogy a cím is mutatja, az alapjogvédelem egyre jobban előtérbe kerül nemzetközi szinten is: Dr. Gombos Katalin, Dr. Schiffner Imola és Jakó Nóra mikroelőadásaikban a téma uniós vetületét vették górcső alá, kifejtve az alapjogvédelem alakulását, jelenlegi státuszát az Európai Unió intézmény- és normarendszerében, megemlítve az uniós polgárság intézményét, előnyeit és jelentőségét, továbbá az Unió
Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozásának jelenlegi állását, illetve a megoldásra váró feladatokat.
Dr. Mayer Erika „Alapjogok az infokommunikációs technológiák” című előadásában a XXI. század egyik legfontosabb eszközéhez, az internethez való hozzáférés kérdését járta körül,
vizsgálva ennek alapjogi minőségét, illetve a jövőbeli kilátásokat. A nemzeti jog területére áttérve egyetemünk dékánja, Prof. Dr. Szabó Imre beszédében a tisztességes eljáráshoz való jog és az ésszerű ítélkezés követelményének problematikáját, továbbá a magyar bírósági gyakorlatban való érvényesülését járta körül. Auer Ádám a társasági jog perspektívájából közelítette meg a rendezvény témáját: mikroelőadásában azt fejtette ki, hogy a gazdasági társaságoknak működésük során hogyan kell, illetve sok esetben kellene figyelembe venniük az alapjogokat, továbbá a társasági jogi szabályozás miként kezeli a fent említett jogokat, mennyiben korlátozza azokat.

A konferencia moderátora, Dr. habil. Papp Tekla „Kit/mit véd fogyasztóként az Alaptörvény?” című referátumában a fogyasztóvédelmi törvény fogyasztó fogalmából kiindulva fejezte ki aggályait annak törvényi megfogalmazásával kapcsolatban.
Bezdán Anikó témaválasztása is jelzi az alapjogvédelem sokrétűségét, aki előadásában a vadászati jog alapjogokkal való kapcsolatát járta körül. A nap folyamán a fentieken kívül előadásával emelte a rendezvény színvonalát Dr. Téglási András alkotmánybírósági tanácsadó, Horváth Tibor az E.ON Földgáz Trade Zrt igazgatósági tagja, Dr. Erdélyi Éva egyetemi docens a Budapesti Gazdasági Főiskoláról, valamint a Szegedi Tudományegyetem oktatói, Dr. Ember Alex, Dr. Antal Tamás, Sulyok Márton és Dr. Farkas Csaba.
Az előadássorozat révén egy átfogó, komplex képet kaphatott a közönség az alapjogok jelentőségéről, érvényesülésükkel kapcsolatban felmerülő, megoldott és megoldásra váró problémákról, mely kérdéskör a jognak csupán egy szelete, lapra vetett szabályok halmazának tűnik, azonban a referátumok sokszínűsége jól tükrözi, hogy az élet szinte minden területére kihatnak, a munkától az élelmiszertermelésen át a vadászatig. A rendezvény mindenki számára szolgált újdonsággal, számomra például teljesen ismeretlen volt mindmáig a hosszú távú földgáz beszerzési szerződésekben alkalmazott „take-or-pay” klauzula intézménye. Hallgatótársaimtól is pozitív visszajelzések érkeztek a rendezvénnyel kapcsolatban, többen érdeklődve hallgatták a tankönyvekben nem szereplő gondolatokat, s akadt olyan, akinek az elhangzottak szakdolgozata témájának megválasztásában nyújtottak segítséget.