ELFA – Európai Jogi Karok Szövetsége - Közgyűlés Münster 2013.

A konferencia célja „A kutatás és az oktatás egysége” c. köré építve azon kihívások feltérképezése volt az oktatás és a kutatás kölcsönösségét vizsgálva, amelyekkel a jelenkor nehézségei között valamennyi európai jogi kar szembetalálja magát, valamint amelyekkel a gazdasági-pénzügyi válság hatására minden tagállamban meg kell, hogy küzdjenek.

1. Főbb kihívások az európai jogi kutatás és oktatás előtt

Ezen kihívások között elsőként említhető meg, hogy az egyre szűkösebben rendelkezésre álló pénzügyi, anyagi források minden európai országban gátját jelentik a hatékony és a nagy hagyományokra visszatekintő jogtudományi kutatásoknak, valamint hátrányára szolgálnak az egyetemi oktatásnak is.

A pénzügyi nehézségeken kívül nem lehet szemet hunyni afelett sem, hogy manapság a jogi oktatással foglalkozó intézmények száma olyannyira megnőtt, hogy az intézmények között az így kialakult versenyben hosszú távon csak azon képzőhelyek képesek helytállni és fennmaradni, amelyek az alapképzés vagy a posztgraduális képzések keretein belül speciális szakismeretek megszerzésére is lehetőséget biztosítanak. A konferencián elhangzott szakmai előadásokban többször előtérbe került annak fontossága, hogy a hallgatók valamely jogi szakterületen az általános tananyagon túlmenően speciális képzéseken, kurzusokon is részt vehessenek.

A mai kor fejlődését tekintve a jogi oktatás számára új kihívásként jelenik meg a klasszikus jogági és jogterületi felosztás határainak az átlépése, a kapcsolódó jogintézmények interdiszciplináris megközelítése is. Ebben a körben említhető meg a mennyiségi és a minőségi oktatás problematikája, valamint a nemzetközi kapcsolatok keretei között a hallgatói és az oktatói mobilitás támogatása, a jogi szaknyelvi ismeretek elsajátításának az elősegítése. A szűkösen rendelkezésre álló finanszírozási eszközök, valamint az előbbiekben említett kihívások azt a követelményt támasztják, hogy az egyetemek képesek legyenek a jogi oktatás tradícióinak a megőrzése mellett a gazdasági, kereskedelmi alapú finanszírozás összhangjának a megteremtésére is.

2. Plenáris ülés

A konferencia plenáris üléseinek előadásait közjogi személyek, miniszterek, politikusok, illetőleg európai egyetemek kiemelt oktatói és gyakorló jogászok tartották. A jogi oktatásnak az európai integrációs fejlődés és a belső piac jogának a kiteljesedésében is jelentős szerepe van, amelyre Prof. Dr. Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökhelyettesi kabinetvezetője hívta fel a figyelmet. Az uniós jog kiteljesedése és továbbfejlődése szempontjából minden eddiginél nagyobb szükség van a tudományos kutatásokra, az összehasonlító elemzés és módszer nyújtotta eredmények feltérképezésére és kiaknázására. Prof. Dr. Janez Krajnc, a Ljubljana-i egyetem professzora előadásában kiemelte, hogy az oktatás nem választható el a kutatástól, egymáshoz való viszonyuk conditio sine qua non-ként értelmezhető. Az oktató-kutató tevékenysége sokrétű: ide tartozik a kutatási tevékenység mellett a megfelelő tankönyvek elkészítése, a hallgatók egyéni mentorálása, a konzultációk tartása, valamint a tehetséges hallgatók szakmai támogatása is. Mindez azonban nem kivitelezhető, és az oktatás és a kutatás nem valósulhat meg megfelelő színvonalon modern infrastrukturális háttér, megfelelő épület, terem, könyvtár, vagy éppen elektronikus adatbázisok elérhetősége nélkül. A megfelelő infrastrukturális környezet kiépítésének szintén előfeltétele az oktatásra és a kutatásra fordítandó financiális források elégséges volta.

3. Párhuzamos szekciók

A délután folyamán párhuzamos szekciók működtek a civilisztikai, a közjogi és a jogklinikával összefüggésben felmerülő témák, kérdések köré szerveződve. A civilisztikai szekcióban a kötelmi jog európai reformjának témaköre került előtérbe, a közjogi szekció az Európában jelentkező és kibontakozó pénzügyi válsághelyzet jogi aspektusaira fókuszált, az utolsó szekcióban pedig a jogklinikai tapasztalatok cseréje folyt.

A polgári jogi szekcióban a diszkusszió az európai magánjog lehetséges fejlődési irányairól zajlott. Ezen belül két kérdéskör mentén artikulálódtak a vélemények: a fogyasztóvédelmi jog uniós szabályainak és a tagállami kötelmi jogok fejlődésének a kölcsönhatásáról, illetve a bírói gyakorlat szerepéről ütköztek az álláspontok. Felmerült annak a kérdése, hogy mennyire képesek és hajlandóak a tagállami bírák az európai szinten jelentkező új megoldásokat akceptálni, valamint mennyiben mobilizálhatóak a tekintetben, hogy más tagállamok bíróságain töltsenek el rövidebb vagy hosszabb időtartamú szakmai gyakorlatot. Megállapításra került, hogy az alacsony szintű hajlandóság és jogalkalmazói mobilitás miatt az oktatás kiemelkedő szerepet játszik abban a tekintetben, hogy a jövő generációjának kulcsa az oktatásban rejlik, hiszen az ifjúságot kell fogékonnyá és befogadóvá tenni az uniós jog vívmányainak a figyelembe vételére és alkalmazására.

4. ELFA közgyűlési határozat 2013

Az éves közgyűlés megtartására a konferencia zárásaként került sor. Az ELFA a korábbi évek hagyományait követve most is határozatot fogadott el a konferencia témájához kapcsolódóan, melynek súlypontjai és lényegi megállapításai az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

A határozatban megfogalmazásra került, hogy az oktatás és a tudományos kutatás egysége immanens sajátossága az európai jogi karok működésének és történeti hagyományainak, gyökereinek. A kutatás és az oktatás nem választható el egymástól, hiszen a kutatás garantálja az oktatás megfelelő színvonalát, az oktatás pedig hozzájárul a kutatások hatékonyságához, a tudományos eredmények hasznosulásához.

A mai kor kihívásai között, illetve azoknak megfelelve sem a financiális nehézségek, sem pedig a gazdasági és a kereskedelmi érdekek érvényesülése és előtérbe helyezése nem eredményezheti a jogi karok ezen két funkciójának és differentia specifikájának a háttérbe szorulását. A kedvezőtlen anyagi feltételek nem járhatnak azzal a veszéllyel, hogy az oktatással élethivatásszerűen foglalkozó jogászok a tudományos kutatások mellett párhuzamosan más jogászi szakmákban is vállaljanak aktív kereső tevékenységet financiális okokra hivatkozva.

Mindebből fakadóan megállapítható, hogy a tudományos kutatás csak az oktatás keretei között válhat termékennyé, és egy folyamatos, permanens együttműködést feltételez az oktatók, kutatók és a jogászi szakma más hivatásai, valamint a jövő generációja között.

Az európai integráció és a szabadság, biztonság, valamint a jog térségének a kiteljesedése a jog szerepét is megnövelte az Európai Unióban, és új kihívások elé állította a jogi oktatást a multidiszciplináris és összehasonlító megközelítést tekintve. Mindez megteremtette annak a követelményét és lehetőségét, hogy az európai jogi karok minél hatékonyabban működjenek együtt az oktatásban és a kutatásban egyaránt, valamint általános elveket, iránymutatásokat dolgozhassanak ki a jogalkotás számára.

Az ELFA határozatában kifejezetten felhívta a politikai szerveket arra, hogy megfelelő pénzügyi keretet fordítsanak és biztosítsanak az oktatás és a tudomány támogatására, vonatkoztatva ezt az oktatói személyi állomány financiális megbecsülésére is.

Az ELFA felhívást fogalmazott meg az Európai Unió intézményei felé is támogatásukat kérve abban, hogy segítsék a jogi egyetemeket azon törekvésükben, hogy az oktatás és a kutatás egysége megvalósulhasson a szabadság, biztonság és a jog térségének az érvényesülése és megvalósítása érdekében, valamint hogy e tekintetben megfelelő színvonalú és hatékonyságú diszkusszió és párbeszéd alakulhasson ki az egyetemek és az Európai Unió, valamint a tagállamok politikai és tudományos intézményei között.