A legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény a Szegedi Tudományegyetem. Idén az országban a második legtöbb, összesen 14 ezer 967 fiatal jelentkezett, 6140 elsős – a tavalyinál 39-cel több – kezdheti meg tanulmányait a szegedi egyetemen. A pótfelvételi körben további 500-600 jelentkezőt fogadhat az SZTE.
A pontmágiától tartózkodott a felvételi számait elemző, 2015. július 24-i sajtótájékoztatón a Szegedi Tudományegyetem rektora. Prof. Dr. Szabó Gábor kijelentette: a ponthatárok elsősorban az intézménybe jelentkezők számára fontos számok, mert ennek alapján dől el, hogy kinek sikerül folytatni tanulmányait felsőfokon.
Hogyan változik a létszám-trend?
– Megfordult az utóbbi három évben tapasztalt trend, az alapképzésre felvett hallgatók számának csökkenése megállni látszik – hangsúlyozta Szabó Gábor. Bejelentette: idén a tavalyinál több gólyát fogad az SZTE. Összesen 6140 elsős – a tavalyinál 39-cel több – kezdheti meg tanulmányait a szegedi egyetemen. A múlt évi 5048-ról 5105-re nőtt az állami ösztöndíjasok száma, míg önköltséges képzésre 1035 hallgató vállalkozik (tavaly 1053).
Az SZTE alapképzésein összesen 5057 az elsőkörös gólyák száma. Azaz: a szegedi egyetem alapképzésein a nappali tagozaton 2982, levelezőn 635, távoktatási formában 49 elsőéves hallgató tanul majd szeptembertől; a felsőoktatási szakképzés nappali tagozatán 492, levelezőn 43 fiatal kezd; míg az osztatlan – fogorvos, gyógyszerész, jogász, orvos, tanár – szakokon 771, levelezőn 85 jogász kezdheti el a felsőfokú tanulmányokat. Az SZTE mesterképzésein összesen 1083 fiatal folytatja a diplomaszerzést.
A felvételi számokról tartott sajtótájékoztatót az SZTE. |
– Kiemelkedik az SZTE a tudományegyetemek közül, mert itt növekszenek, míg az összes többi tudományegyetemen csökkennek a hallgatói létszámok – fogalmazott Szabó Gábor rektor, aki reméli, hogy ez nem véletlen ingadozás, hanem megfordul a tendencia.
Mit mutatnak a ponthatárok?
– A ponthatároknak nincs üzenetértéke az egyetemek, főiskolák számára, ennek alapján nem hasonlíthatók össze a képzések, a fakultások – hangsúlyozta az SZTE sajtótájékoztatóján Szabó Gábor. Szerinte az átlagpontszám többet mondhatna, ám annak alakulása az adott esztendő érettségi eredményeitől függ. Példaként említette, hogy az idén nehéznek mondott emeltszintű matematika érettségi befolyásolta az átlagpontszámokat.
Az SZTE rektora: Szabó Gábor és az SZTE oktatási igazgatója: Varga Zsuzsanna. |
– Messzemenő következtetések levonására nem alkalmas, hogy intézményünkbe hány ponttal jutottak be a hallgatók – csatlakozott az SZTE rektorának álláspontjához az oktatási rektorhelyettes. Prof. Dr. Karsai Krisztina szerint mivel a felvételi pontszámok alapján tudja betölteni az első évfolyamnak biztosított helyeket az egyetem, ezért mégiscsak fontos a pontszám. Állítása alátámasztására említette példaként, hogy a gyógyszerészképzéssel foglalkozó karok a felvételi eljárás vége felé szembesültek a problémával: a központilag meghatározott 400 pont az oktatási kormányzat által meghatározott hallgatói létszámnak csak az egyharmadának tette volna lehetővé a felvételt. Ezért, a szakmai egyeztetések eredményeként, 380 pontra csökkentették a bejutási küszöböt. Így az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara további 50 fiatalt vehetett fel állami ösztöndíjasként. – Az eset azt is mutatja, hogy bár sejteni lehetett, az oktatási kormányzat által a téli időszakban 41 szak esetében meghatározott központi ponthatár nehézségeket okozhat, de a felvételi eljárás idején meghozott gyors döntés segített egy probléma megoldásában, a gyógyszerészképzésre jelentkezők közül felvehető elsőévesek számának a növelésében – fejtette ki a szegedi oktatási rektorhelyettes.
Az SZTE oktatási rektorhelyettese: Karsai Krisztina. |
– Az osztatlan jogászképzésre bekerült hallgatók pontszáma alapján nem lehet összehasonlítani az intézményeket – reagált téves sajtóhírekre az SZTE oktatási rektorhelyettese. – Ahol van központi ponthatár – például az osztatlan jogászképzésben 460 – ott nem a képzőhelyet minősíti, hogy ennél magasabb, például 472 ponttal jutottak be oda fiatalok. E szám azt jelenti, hogy az adott intézménybe jelentkezők közül a legalacsonyabb pontszámú a 472-es volt. De ha ott lett volna például 461 pontszámú pályázó is, akkor az a diák is felvételt nyert volna – magyarázta Karsai Krisztina.
Egyébként az SZTE állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzésein az átlagpontszám: 370.
Melyek a legnépszerűbb szakok?
– Örömmel nyugtázható, hogy a tanárképzés iránt nőtt az érdeklődés – mondta az SZTE rektora. Szabó Gábor hozzátette: egyszerre több képzési forma – a kifutó Bologna-típusú mellett az új jelentkezők számára indított osztatlan tanárképzés – él egymás mellett. Az SZTE-rektor aláhúzta: az ország jövője szempontjából is fontos a minőségi tanárképzés.
– Az osztatlan tanárképzésre jelentkezők körében a legnépszerűbb a magyar-történelem szak, melyet a földrajz-történelem, a biológia-kémia követ – szolgált további adalékokkal Karsai Krisztina. Az SZTE oktatási rektorhelyettese elárulta: 125 szakpár közül választhatnak a szegedi egyetemre jelentkezők. Ennek alapján a legtöbb, vagyis 66 gólya az angol nyelv és kultúra iránt érdeklődik, őket a magyar tanárnak készülők csapata követi, de sokan vannak a rajz, vizuális kultúra, a zene, illetve a földrajz és a biológia tanítására vállalkozók is.
Az SZTE slágerszakjai: a három informatika alapszak és az osztatlan általános orvos szak.
Az SZTE sajtótájékoztatója a felvételi számokról. |
– Az orvosképzés a legnépszerűbb szakok közé tartozik a kiváló képességű érettségizők körében. Óriási harc folyik egy-egy felvételi pontért – emlékeztetett Karsai Krisztina. Az SZTE oktatási rektorhelyettese bejelentette: idén a hazai vidéki képzőhelyek közül a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 413-as ponthatára volt a legmagasabb a nappali tagozatos munkarendű, állami ösztöndíjas finanszírozási formában. (A debreceni 409-es, vagy a pécsi 403-as ponthatárral szemben.) Eközben az SZTE ÁOK növelte a felvettek létszámát is. A 248 új medikus átlagpontszáma: 438. – Ez azt jelenti, hogy minden felvett gólya elérte a 413 pontot, de ennél a többség –az érettségi eredményei alapján – jóval magasabb pontszámot hozott – magyarázta az SZTE oktatási rektorheyettese. – Vagyis idén nagyon jó képességű és teljesítményű hallgatók jelentkeztek az SZTE ÁOK népszerű orvosképzésére.
Mit mondanak az SZTE-gólyák?
Az első éves egyetemistává, vagyis gólyává lett fiatalok közül ketten megjelentek az SZTE 2015. évi felvételi eljárásairól informáló sajtótájékoztatóján.
Újságírói kérdésekre válaszolva az SZTE Állam és Jogtudományi Kar elsős joghallgatója, Korponai Nelli elmondta: a szegedi egyetem világranglistákon elfoglalt előkelő szereplései is befolyásolták a felvételi döntését. Elárulta: az SZTE ÁJTK nemzetközi tanulmányok szakjára, illetve egy fővárosi egyetem ugyanezen két szakjára is pályázott. Örül, hogy SZTE-polgár lett. Korponai Nellit nem az igazságszolgáltatás, inkább a közigazgatás érdekli. Nem riasztották vissza a jelentkezéstől a jogász túlképzésről szóló hírek, mert szerinte a magyar jogrend annyira bonyolult, hogy szükség lesz jogászokra – hosszú távon is.
Cukrásznak készül – „nem középiskolás fokon” – Szerencsés Szabolcs, aki az SZTE Mérnöki Kar élelmiszermérnök szakos hallgatójaként tanulhat tovább. A fiatal hallott a duális képzésről, örül, hogy jövőre az általa választott szegedi szakon is lehetőség nyílik e képzési formára.
SZTE-gólya is válaszolt az újságírók kérdéseire. |
– Fontos tény, hogy Szegeden is indul duális képzés – hangsúlyozta Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes. – De tudni kell: a hallgató csak akkor kezdheti meg tanulmányait duális képzési formában, ha az általa választott vállalati partner is felveszi. Így az SZTE 63 gépészmérnök szakos hallgatója közül várhatóan minden tizedik nyer felvételt az új dulis képzési formára.
Miért jó megoldás a pótfelvételi?
A gólyává váló fiatalok első köréből kimaradók számára a pótfelvételi lehetősége adott. – Az idén még nem jelentkező, vagy a felvételt nem nyert pályázók számára érdemes tanulmányozni a pótfelvételi szabályait – közölte Dr. Varga Zsuzsanna. Az SZTE oktatási igazgatója elmondta: a pótfelvételi tájékoztatók elkészültek, ezeket 2015. július 26-án teszik közzé a médiumok is.
A pótfelvételis jelentkezési határidő: 2015. augusztus 10., a ponthatár húzás dátuma: 2015. augusztus 26.
Az SZTE sajtótájékoztatóján résztvevők egy csoportja. |
– Egy intézmény egy szakjára, és csak önköltséges képzésre lehet pályázni – hangsúlyozta az oktatási igazgató az SZTE felvételiről szóló sajtótájékoztatóján. E „vigaszágon” csak olyan pontszámmal vesznek föl hallgatót, amely az általános felvételi eljárás idején a minimum ponthatár volt az önköltséges képzésben.
– Akár egy személlyel is kiegészülhet a gólyák csapata, mert a minimálisan felvehetők számát nem határozzák meg a pótfelvételin – mondta Varga Zsuzsanna. Az SZTE oktatási igazgatója szerint munkanélküliség helyett hasznos, akár a pótfelvételi második körével is bekapcsolódni alap- vagy mesterszinten az egyetemi képzésbe.
Több mint 200 szakjára a pótfelvételi eljárás végén további 500-600 gólyát vár a Szegedi Tudományegyetem.
Nőtt a szegedi egyetemre felvett elsősök száma, az SZTE a legnépszerűbb vidéki képzőhely - GALÉRIA |
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Herner Donát