A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként
a) felsőfokú szakképzés,
b) szakirányú továbbképzés
is szervezhető. [Ftv. 11.§ (3)]
A szakirányú továbbképzésre vonatkozó szabályokat a felsőoktatási jogszabályok - így különösen a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet - tartalmazzák.
A szakirányú továbbképzés olyan, önálló felsőfokú végzettséget nem adó képzés, amelyre az alap- és mesterfokozatot, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél/diploma birtokában lehet jelentkezni. A képzés - általában 2-4 félévig tart. A képzésen a már meglévő – felsőoktatási intézményben szerzett - oklevélre/diplomára épülő, mélyebb szaktudás, illetve speciális szakirányú szakképzettség szerezhető meg. A szakirányú képzés a szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél (másodoklevél/diploma és NEM második önállóan érvényesülő oklevél/diploma) kiadásával zárul. A másoddiploma lényege, hogy osztja az alapul szolgáló diploma sorsát, vagyis a főiskolai diplomával jelentkező személy esetén – hiába történik a képzés egyetemi szintű intézményben – szakirányú kiegészítő ismeretek megszerzését bizonyítja az oklevél, de nem minősíti át a korábban megszerzett főiskolai végzettséget egyetemi végzettségre.
A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni.
A szakirányú képzés lehet:
a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés (azaz akár többféle képzési területen szerzett végzettség esetén egyaránt elvégezhető);
b) képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés (ilyen esetben csak egy adott képzési ágban, szakon megszerzett oklevéllel lehet jelentkezni);
c) alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés;
d) pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.
A szakirányú továbbképzés tekintetében azonban a felsőoktatási intézmények is jelentős hatáskörrel rendelkeznek: az egyetemek, főiskolák szenátusa által elfogadott képzési program részét képező, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelmények részeként kell rendelkezni ugyanis többek között az adott szakirányú továbbképzés nevéről, a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezéséről, a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számáról; a képzés során elsajátítandó kompetenciákról, tudáselemekről, megszerezhető ismeretekről, a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörökről és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékről.
Az egyetemek, főiskolák tehát maguk döntenek a szakirányú továbbképzésre vonatkozó képzési és kimeneti követelményekről, aminek központi nyilvántartásba vételét követően elkészített, a felsőoktatási intézmények honlapján kötelezően közzétett tanterv alapján hirdethetik meg a képzést.
Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. [Ftv. 43.§ (2)] Az Ftv. 43.§ (4) bek. szerint a felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg.
A hallgató tanulmányait a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával [megjegyezzük, hogy a hatályos Ftv. nem ismeri az államvizsga kifejezést, helyette a záróvizsga elnevezést használja] fejezi be. A hallgatói jogviszony megszűnik az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga időszak utolsó napján. [Ftv. 76.§ (1) d.]
A szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél – jogszabályban meghatározottak szerint –
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. [63.§ (3)]
A szakirányú alap- vagy mesterfokozattal, vagy egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezők a szakirányú képzésre utalással használhatják a BA, MA, illetve az egyetemi, illetőleg főiskolai címet.
Szeged, 2010. december 02.
Dr. Blazovichné Dr. Gellén Klára
mb. oktatási dékánhelyettes
Prof. Dr. Hajdú József
Intézetvezető
