Máig érő jog/történet címmel tartott közös műhelybeszélgetést a Magyar Jogtörténeti Tanszék és a Közjogi Intézet

Ebben a szellemben került megrendezésre 2024 november 8.-án a Magyar Jogtörténeti Tanszék és a Közjogi Intézet közös műhelybeszélgetése „Máig érő jog/történet” címmel. A workshop témája egy – a magyar jogtörténet fejlődése során kezdetektől fogva felmerülő - témát fedett le: az önkormányzatok jogállását, valamint a központi kormányzat és az önkormányzatok viszonyának legfőbb kérdéseit.

A műhelybeszélgetést Prof. Dr. Csink Lóránt, a Közjogi Intézet vezetőjének előadása nyitotta meg (Történelmi tapasztalatok hatása a jelenre), melyben az előadó a vertikális hatalommegosztás rendszerében helyezte el az önkormányzatokat, felvázolva a történeti fejlődés során kialakult önkormányzati modelleket. Ezt követően Prof. Dr. Varga Norbert, a Magyar Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára tartott előadást „A kormányzati akarat képviseletében: adalékok a főispáni méltóság bevezetéséhez” címmel. A jogtörténész előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában feltárt forrásanyag alapján bemutatta, hogy a dualizmuskori főispáni kinevezések során a szakmai kvalitások vagy a politikai megbízhatósági tényezők voltak-e a meghatározóbb tényezők. A dualizmus alkotmánytörténetébe kalauzolta a hallgatóságot Dr. Papp Csaba a Magyar Jogtörténeti Tanszék doktorandusza is, aki az 1886: XXII. tc. alapján mutatta be a községi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet működését levéltári források alapján. Ezt követte Dr. Siket Judit, a Közjogi Intézet adjunktusának előadása (A helyi önkormányzatok normatív aktusaival szembeni jogvédelem egyes kérdései), amely alapján részletes betekintést nyerhettünk a Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlatába a jogszabályba vagy Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek kapcsán, reflektálva külföldi példákra az objektív jogvédelem terén. A hatályos jogot követően ismét egy jogtörténeti prezentáció következett: Dr. Pétervári Máté, a Magyar Jogtörténeti Tanszék adjunktusa (A vármegyei önkormányzatiság korlátozása az 1870:XLII. tc.-ben a belügyminiszter számára biztosított megerősítési jog által) szintén a központi kormányzat és az önkormányzatok (törvényhatóságok) kapcsolatára fókuszált, egészen pontosan a középszintű közigazgatási egységek polgári kori modernizálása során a belügyminisztert a vármegyei tervezetek felett megillető jogkörökre. A műhelybeszélgetést Dr. Fekete Orsolya, a Közjogi Intézet adjunktusának „Gondolatok az önkormányzatok fogyasztóvédelemben be (nem) töltött szerepéről” című előadása zárta, amelynek központi témája a békéltető testületek fogyasztóvédelemben betöltött szerepe volt. A műhelybeszélgetés végén élénk diskurzus bontakozott ki, amelyben nem csak az előadók vettek részt, hanem a jogtörténeti stúdiumokat gondozó társtanszékek oktatói is, így Prof. Dr. Antal Tamás az Európai Jogtörténeti Tanszék vezetője, Dr. habil. Pozsonyi Norbert a Római Jogi Tanszék vezetője.

A műhelybeszélgetés kiváló lehetőséget biztosított a jogfolytonosság bemutatására az önkormányzatiság egyes jogintézményei kapcsán, amelyet hűen szemléltetnek Kovács István akadémikus szavai: „A magyar államiság folyamatos léte – századokon át napjainkig – egészen kivételes, sőt egyedüli képlet Európának ezen tájékán, éppen ezért külön figyelmet érdemel ennek a közjogi, illetve államjogi keretnek, s azoknak az alkotmányos intézményeknek a fejlődése, melyek ezt a folyamatosságot, a jog eszközeivel támogatták.”

Varga Benedek