Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásával összefüggő alkotmányjogi problémákról szervezett kerekasztal-beszélgetést a „Europe Direct Szeged” – a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetével és az Európai Közjogi Szervezettel (EPLO) – együttműködésben.
2013-ban Horvátország volt a Nyugat-Balkán első állama, amely csatlakozott az EU-hoz. Négy állam, Montenegró, Szerbia, az Észak-Macedón Köztársaság és Albánia tagjelöltek, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó lehetséges tagjelölt. A korábban csatlakozott közép- és kelet-európai államokhoz hasonlóan azonban ezek az államok is alkotmányos, illetve a nemzeti identitással kapcsolatos kihívásokkal néznek szembe. Ilyen kihívás az igazságszolgáltatás függetlensége, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a háborús bűnösök felelősségre vonása, a média szabadsága, vagy az emberi és kisebbségi jogok védelme.
Az SZTE és a Europe Direct Szeged kerekasztal-beszélgetésének célja volt azonosítani a hasonlóságokat és különbségeket a nyugat-balkáni államok jogi környezetében, valamint képet nyújtani arról, hogy milyen jogalkotási feladatok várnak még a térség államaira.
Terítéken az alkotmányjogi problémák
Az kerekasztal-beszélgetées alapjául az Európai Unió elköteleződése szolgált a Nyugat-Balkán országainak fokozatos integrációja mellett és a tény, hogy e téren rögös az út, amely a csillagokig vezet.
Prof. Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár (SZTE ÁJTK), európai parlamenti képviselő; Dr. Kertészné Dr. Váradi Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének adjunktusa; Dr. Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi docense; Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója; illetve Dr. Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense vett részt a 2020. november 6-i kerekasztal-beszélgetésen. A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásával összefüggő alkotmányjogi problémákról szervezett, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában tartott rendezvényen – a járványügyi korlátozásokra tekintettel – a hallgatóság a Europe Direct Szeged Facebook oldalán keresztül csatlakozott.
A vitát Dr. Szalai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének egyetemi docense moderálta.
Megnyitó és vitaindító gondolataiban Trócsányi László kiemelte: ha ismerjük a balkáni térség történelmét, tisztában vagyunk azzal, hogy Európa békéje attól is függ, hogy ennek a térségnek az integrációja hogyan, mikor és milyen feltételekkel valósulhat meg. Az SZTE ÁJTK professzora egyúttal kiemelte: a régió megítélése ellentmondásos Európában. A nyugati tagállamok nem ismerik átfogóan a régiót jellemző sajátosságokat, sokan a háború és a konfliktusok területének, mások a heves érzelmek, szenvedélyek régiójának tekintik. Az ellentmondásos megítélés ellenére azonban számos olyan világgazdasági és világpolitikai szereplő létezik – folytatja a professzor – akik ki szeretnék terjeszteni befolyásukat a térségben, ezek közül pedig csak egy az Európai Unió. A professzor álláspontja szerint az Európai Unió legnagyobb felelőssége jelenleg az, hogy elhatározza magát a régió integrálása mellett, vagy annak ellenében, mert e döntésnek meghatározó és hosszútávú következményei vannak a kontinens jövőjét illetően.
Az EU standardjai és a nemzetközi büntetőjog
Kertészné Váradi Szilvia kiemelte: az európai integrációt magát azért hozták létre a II. világháborút követően, hogy a kontinens elkerülhessen egy újabb véres háborút, ezért az uniós bővítési politika egyik legfontosabb célkitűzése a kontinens békéjének biztosítása.
A Szegedi Tudományegyetem oktatója bemutatta az uniós csatlakozási folyamatot és rámutatott: vannak ugyan olyan standardok, amelyek teljesítését az Európai Unió megköveteli, azonban nem minden szabály van kőbe vésve. Például Románia és Bulgária esetében bizonyos tagsági feltételek, úgy mint a közigazgatás minősége, vagy a korrupció szintjével szemben támasztott követelmények nem teljesültek maradéktalanul a csatlakozás pillanatában. Az előadásban ellenpéldaként hangzott el azonban Horvátország példája, ahol az unió a koppenhágai kritériumokhoz képest kiegészített követelményrendszert alkalmazott. Előadása összegzéseként az előadó kiemelte: a kérdés az, hogy az Európai Unió példát akar-e statuálni a nyugat-balkáni államokkal a csatlakozást illetően, vagy az integráció hajlandó lesz szemet hunyni ezen országok hiányosságai felett.
Szalai Anikó moderátori gondolatait követően, miszerint egy békés társadalom csak akkor alakítható ki, ha szembesültünk az elkövetett háborús bűnökkel, megbüntettük a bűnösöket és megbékéltünk, Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a nyugat-balkáni régióban elkövetett háborús bűnökről szóló előadását egy aktualitással kezdte. Hashim Thaci, koszovói elnök lemondásának vizsgálatával kezdte, aki azután jelentette be lemondását, hogy a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, miszerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonása érdekében 1993-ban létrehozott jugoszláv Nemzetközi Törvényszék feltámasztotta a nemzetközi büntetőjogot abból a tetszhalott állapotból, amely a Nürnbergi Pert követő időszakot jellemezte. A Törvényszéknek meghatározó szerepe volt a Délszláv háborút követően a régió békéjének helyreállításában, a folyamat azonban a mai napig sem zárult le: napjainkra juthattunk el oda, hogy tarthatatlanná váljon a helyzet, miszerint egy háborús bűnökkel megalapozottan gyanúsított személy vezessen egy államot.
Az integráció akadályai és alternatívái
Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója előadásában ismertette a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatának politikai akadályait, egyúttal kitért a térség stabilitását garantáló kérdésekre is. A kutató előadásából a hallgatóság megismerhette az érintett államok csatlakozási folyamatának állapotát: e szerint Montenegró áll legelöl a csatlakozási folyamatok előrehaladottsági szintjét tekintve, azzal a megállapítással azonban, hogy rendkívül nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagjelöltek között. A kutató kiemelte: a gazdasági elmaradottság ebben a térségben jelentős akadálya a koppenhágai kritériumok teljesítésének. Évi 6%-os gazdasági növekedést kellene megvalósítani, amelynek hiányában a nyugat-balkáni államok felzárkózása gyakorlatilag elképzelhetetlen.
Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének a régió kisebbségi kérdéseit vizsgáló eladását megelőzően Szalai Anikó kiemelte: a kisebbségi kérdések tárgyalása nélkül a balkáni helyzetet nem lehet megérteni, tekintettel arra, hogy azoknak több évszázados gyökerei vannak a térségben, amelyek a mai napig jelentős következményekkel járnak.
Előadásában az NKE oktatója súlyos gondolatot fogalmazott meg, mikor kijelentette: a nyugat-balkáni régió integrációs folyamata és az annak során hozott uniós döntések meghatározzák, de akár fel is boríthatják a teljes európai integrációs folyamatot. Amennyiben az Európai Unió a régió integrálásával szemben foglal állást, úgy a kerekasztal-beszélgetés elején már említett világpolitikai és világgazdasági szereplők át fogják venni a helyét a térségben, amelynek súlyos politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve. Amennyiben viszont az Európai Unió az integráció mellett foglal állást, úgy ezeknek az államoknak a csatlakozása felboríthatja az uniós döntéshozatali folyamatot és meggyengítheti az alapító tagállamok pozícióját.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek előadásait vita és a hallgatóság által feltett kérdések követték. Ennek során Trócsányi László feltette a kérdést, miszerint át kell gondolnunk, hogy az Európai Unió intézményrendszere alkalmas-e egyáltalán a tagállamok számának további bővítésére. Ugyanis, ha a válasz nemleges, úgy új intézményrendszer kialakítására van szükség. A kérdés ebben a dimenzióban alapvetően az, hogy az integráció jövőjét föderális struktúrában, vagy a nemzetek Európájának rendszerében képzeljük el. A professzor megjegyezte: a kérdésben vannak érvek és ellenérvek, de amíg ezekre nincs megnyugtató válasz, addig a vita folytatódik.
A kerekasztal-beszélgetés délelőtti, magyar nyelvű szekcióját délután egy hasonló kérdéseket tárgyaló, angol nyelvű panel követte nemzetközi kutatók közreműködésével. A délelőtti program a Europe Direct Szeged Facebook oldalán továbbra is visszanézhető.
SZTEinfo – T. N.
Fotó: EUD
Korábban írtuk:
