Centenáriumra hangolódva

A Délmagyarország 1940. november 3.-i számában olvasható az alábbi tudósítás:

Programadó beszédet mond a miniszterelnök a szegedi egyetem megnyitása alkalmából. Délmagyarország, (16) 250. p. 2. (1940)

„A szegedi Horthy Miklós-tudományegyetem megnyitásának időpontjáról még nincs végleges határozat. Különböző okok miatt – amint arról hírt adtunk -,néhány nappal elhalasztották az eredetileg október utolsó napjára tervezett megnyitást.”

„A Szegedről eltávozott Ferenc József-tudományegyetem rektora: Bartók György dr. levelet intézett Kolozsvárról Pálfy József dr. polgármesterhez.

A levél a következő:

„Méltóságos Polgármester Úr! A számkivetésre ítélt kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetemet atyai szeretettel befogadó és istápoló Szeged sz. kir. város közönségének és méltóságodnak hálás köszönetemet fejezem ki úgy a magam, mint az egyetem tanácsa és tanári kara nevében, most hogy visszatértünk ősi székhelyünkre és kapuinkat megnyitottuk.”

Diákjóléti intézmények felállítása, a jogikar visszaállításának szorgalmazása és tudományos kapcsolatok fenntartása : a Horthy Miklós-tudományegyetem új rektorának legfontosabb teendői : nyilatkozik Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem első rektora. Délmagyarország, (16) 250. pp. 3-4. (1940)

„Szent-Györgyi Albert dr. a Horthy Miklós-tudományegyetem első rektora nyilatkozattételre kérette magához a szegedi sajtó képviselőit, akik már több ízben keresték őt az elmúlt napokban, hogy a szegedi egyetemmel kapcsolatos tervei felől érdeklődjenek.” A rektor szavaival „változás csak két irányban lesz ízig-vérig saját egyeteme Szegednek, ill. a jogi kar szüneteltetéséből adódó változás.”

„Mikor és hogyan remélhetjük, hogy a jogikar is működni fog?”- hangzott el az újságírói kérdés, „Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a jogikart minél előbb felállíthassuk. A jogi karról mi egy percre sem mondtunk le s ennek jelképeként az egyetem ünnepi ülésein a jogi kari dékán székét üresen hagyjuk. Benyomásom az, hogy a kormánynak is az a szándéka, hogy a jogi kart - amint a viszonyok megengedik – Szegeden felállítsa.”

1940. november 12.-i számában az ünnepségről szóló beszámolókban Hóman Bálint kultuszminiszter és Teleki Pál miniszterelnök is említést tett a jogi karról.

Kormányzó urunk beszédével, országra szóló fényes ünnepség keretében nyílt meg a Horthy Miklós-tudományegyetem. Délmagyarország, (16) 257. pp. 1-3. (1940)

A kormányzó beszédében hangzott el: „A kolozsvári magyar királyi Ferenc József-tudományegyetem hazatért régi otthonába, hogy huszévi számüzetése után ujra Erdély fővárosában folytassa művelődésünket gazdagító érdemes munkásságát.” „A kolozsvári Ferenc József-tudományegyetem tanárainak képviseletében Buza László dr. jogi kari dékán mondott üdvözlő beszédet. Hangoztatta, hogy a kolozsvári és a szegedi egyetemnek egy a lelke és a kolozsvári egyetem tanárai mindig hálával gondolnak Szegedre és kérte, hogy Szegeden is mindig szeretettel gondoljanak Erdélyre.”

„Ma minden ajkon ugyanaz van s minden agyban ugyanaz lüktet itt Szegeden – kezdte beszédét a miniszterelnök -, ezért jobb beszélni róla: az egyetemről és a jogi fakultásról ... Egy egyetem nem azáltal teljes, ha megvan minden fakultása.”

Hóman Bálint kultuszminiszter beszédében említette: „Kénytelen vagyok az uj szegedi egyetemen a jog- és államtudományi fakultást szüneteltetni.”

A szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem vezetősége közvetlenül a Kolozsvárra való visszaköltözés és a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem felállítása előtt, ”SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18934.

Balról jobbra: Veress Elemér, az Orvostudományi Kar dékánja (1940/41); Buza László, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1940); Bartók György rektor (1940); Banner János, a Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Kar dékánja (1940/41); Szőkefalvi Nagy Gyula, a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1940).