Bezár

2020

20_eves_Cover

„Álom és V@lóság 2.0 – Hallgatói konferencia az Alapjogi Charta 20. évfordulója alkalmából

„Álom és V@lóság 2.0 – Hallgatói konferencia az Alapjogi Charta 20. évfordulója alkalmából

2020. november 10.
4 perc

2020. október 30-án került ismételten megrendezésre az emberi jogi témájú, hallgatóközpontú „Álom és V@lóság” 20 éves az Alapjogi Charta c. online konferencia a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézet Alkotmányjogi TDK-jának szervezésében. A konferencia apropóját az Európai Unió Alapjogi Chartájának huszadik évfordulója adta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tematikus konferenciát Prof. Dr. Görög Márta intézetvezető nyitotta meg, bevezető gondolataiban a jog és az Európai Unió közösségének Alapjogi Chartában történő manifesztálódásáról értekezett, mely véleménye szerint az egyetemi közösséghez hasonlóan szintén értékközösséget alkot. A plenáris ülés első előadását Dr. Molnár Tamás az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatója tartotta „Álomból Valóság: az EU Alapjogi Ügynökségének helye és szerepe az európai alapjogivédelmi architektúrájában” címmel, amely átfogó képet adott a FRA, mint különálló jogi entitás működéséről. Az ülés második előadását Dr. Tóth Judit docens tartotta „A mozgás szabadsága – a szabadság mozgása” címmel, melyben az emberi jogi igények, valamint integrációs célkitűzések és értékek kaptak központi szerepet.

 

A konferencia első szekcióülése az Alapjogi Charta Szabadságok című részében garantált alapjogokhoz kapcsolódott. Napjaink emberi jogi kihívásainak tág spektrumát fedte le, melyben a hallgatók szociális érzékenysége és széleskörű érdeklődési köre mutatkozott meg. A szekció első előadását Korponai Ákos tartotta, kutatásában a prostitúció tekintetében vizsgálta a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmának, valamint a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkához való jog kollízióját, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának esetjogi gyakorlatára. Ezt követte Dr. Márki Dávid jogterületeken átívelő előadása a képmáshoz való jog érvényesüléséről a büntetőeljárásban. Illyés Dániel a cyber-megfélemlítés alapjogi vonatkozásait vizsgálta a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében. Dr. Kálmán Renáta a hallgatói pro bono munkáról értekezett, amelynek keretében az Intézet mellett működő Jogklinika pro bono tevékenységéhez kapcsolódó kérdőíves kutatási eredményeiről is beszámolt. A szekció utolsó hallgatói előadója Kecskés Anna volt, aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet következtében kialakult menekültügyi eljárás alapjogi vetületét vizsgálta. A boszniai menekülttábor embertelen körülményeit pedig Szaniszló Réka Brigitta, az Intézet PhD hallgatója által ismerhettük meg mélyrehatóan.

 

A második szekció előadói a Charta Egyenlőség, valamint Szolidaritás című részeinek cikkeit dolgozták fel. Thao Trinh felhívta a figyelmet arra, hogy az ASEAN országainak többsége napjainkban is aktívan alkalmazza a halálbüntetést. Váczi Kristóf a gyermekbarát igazságszolgáltatás aktuális kihívásairól beszélt, Juhász Jennifer a Housing First modell korszakváltó megoldását ajánlotta a figyelmünkbe a lakhatáshoz való jog rendezése érdekében. Dörgő Sándor mindennapjainkat meghatározó járványhelyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy a jog hatékony fegyver lehet a járvány elleni védekezésben. Koncz Péter a környezetvédelem terén fogalmazott meg konstruktív javaslatot a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban.

 

Az utolsó szekció előadásai a Polgárok jogairól, valamint az Igazságszolgáltatás részről szóltak. Sevaracz Luca a közhatalmi szervek semlegességi követelményének választási kampányban való érvényesüléséről tartott előadást. Dr. Tribl Norbert a Német Szövetségi Alkotmánybíróság egy döntését is ismertetve beszélt azon aktuális kérdésről, miszerint érvényesülnie kell-e a tisztességes eljárás követelményének a nemzeti alkotmánybíróságok és az Európai Unió Bíróságának kapcsolatában. Dr. Pongó Tamás pedig a médiában is egyre nagyobb szerephez jutó Facebook Oversight Board működéséről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, felvetve a kérdést, hogy létrejöhet-e egy digitális állam. A tematikus konferencia az Alapjogi Charta struktúrájában egy holisztikus nézetet követve, keretes szerkezetet adott az előadásoknak, ugyanis az Intézet adjunktusa, Dr. Sulyok Márton az Alapjogi Charta magyar alkotmánybírósági gyakorlatban való alkalmazhatóságával zárta a Konferenciát.

 

A hallgatók részéről nem csak problémafelvetésekre került sor, hanem a kutatási területüket továbbgondolva kritikával és javaslatokkal éltek a jelenkor emberi jogi problémáinak megoldására.

 

Ezúton is gratulálunk minden előadónak és köszönettel tartozunk minden kedves érdeklődőnek, akik az online tér ellenére is figyelemmel kísérték az előadásokat!

Írta: Kecskés Anna és Sevaracz Luca, a Közjogi Intézet demonstrátorai


capture-20210127-104411


„A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása – SZTE ÁJTK Tudományos Diákköreinek támogatása (2019-2020) című, NTP-HHTDK-19-0035 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg”
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

    Kapcsolódó hírek