„a jelent összekötötte a múlttal”
A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem 1927-1928 évi almanachjában az alábbi olvasható:
„Menyhárth Gáspár, a jog- és államtudományok doktora, ügyvéd, a részszerű (ausztriai) magánjog ny. r. tanára, asz I. alapvizsgálati és jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, a III. alapvizsgálati bizottság h. elnöke, a DMKE tb. elnöke, a szegedi Mikes Irodalmi Társaság elnöke, a m. kir. Ferencz József- Tudományegyetem Barátai Egyesületének ügyvezető elnöke, a Felsőoktatásügyi egyesület igazgatóságának és a Dugonics társaságnak tagja, a jog- és államtudományi karnak az 1919/20., 1920/21. és 1927/28. tanévekben volt dékánja, az 1918/19. tanév II. felében prodékánja, az egyetemnek az 1921/22. tanévben volt rektora, az 1922/23. tanévben prorektora. Ny. r. tanárrá kineveztetett 1911. évi december hó 29-én. Lakik: Szeged, Somogyi-utca 6. sz. „
1938-ban 70. születésnapjára kartársai emlékkönyvet adtak ki:
Menyhárth Gáspár - emlékkönyv: dolgozatok Menyhárth Gáspár egyetemi ny. r. tanár születésének 70. évfordulójára/ írták kartársai ; szerk. Túry Sándor Kornél. Szeged : Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, 1938. (Acta litterarum ac scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae : Sectio juridico-politica = A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem tudományos közleményei : Jog- és államtudományi értekezések : Tom. 13.) http://acta.bibl.u-szeged.hu/37499/1/juridpol_013.pdf
„Egy professzor bucsuzik /. Délmagyarország. 1939.május 27. megható sorok a búcsúzó professzortól, „az ifjúság ezüst cigaretta tárcát nyújtott át emlékül a búcsúzó professzornak, - az utolsó tanítványok az utolsó kolozsvári dékánnak…”
„A szegedi egyetem tudományos színvonalának bizonyítéka, hogy Nobel-díjas és akadémiai nagydíjas professzorai vannak” : Menyhárth Gáspár és Ereky István köszöntése a jogi kar ünnepségén című Délmagyarország 1939. június 8-i számában olvasható Csekey István dékán méltató köszöntése: „Menyhárth Gáspár volt, az aki a jelent összekötötte a múlttal. Ő volt, aki bölcs szavát mindig felemelte „a kolozsvári tradíció” nevében. 40 évi tudományos múlt és 28 évi tanári működés után halkan és előkelően távozol körünkből, mint ahogy egész életedet folytatta. … Mintha róla fogalmazta volna meg a klasszikus római jogász a szólás-mondást: „Honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere” (Tisztességesen élni, mást nem bántani, mindenkinek megadni, ami őt illeti.)
A Keleti Újságban így emlékeztek.
Nyugalomba vonult Szegeden Menyhárth Gáspár dr., a kolozsvári egyetem jogi fakultásának volt tanára 1939. jún. 8.
„Elbúcsúztatták Menyhárth Gáspár professzort” címmel a Délmagyarország 1939.június 25-i száma arról ír, hogy az újszegedi Vigadóban bensőséges vacsora keretében búcsúztatták a nyugdíjba vonuló professzort, aki az egyetem jogi karának utolsó kolozsvári tanára és első szegedi rektora volt.
http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/9204/1/dm_1940_172.pdf
Délmagyarország.1940. augusztus 1. p.
„Menyhárth Gáspár (1868–1940) egyetemi tanár, akadémikus, a Kolozsvárról 1921-ben Szegedre települt tudományegyetem itteni első rektora, a jogi kar volt dékánja (1919–1921, 1927/28) hamvainak elhelyezésére került sor 2010. május 6-án 14.00 órakor a Belvárosi Temetőben.
Az urna elhelyezésen részt vett Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, rektor. A hamvakat a római katolikus egyház rítusa szerint Főtisztelendő Dr. Benyik György szentelte be. A ceremóniát megelőzően az Állam- és Jogtudományi Kar emlékülést tartott, amelyen Dr. Szabó Imre dékán köszöntőjét követően Dr. Homoki-Nagy Mária és Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanárok méltatták Menyhárth Gáspár jogászprofesszor szakmai munkásságát és tudományos életművét.
Besenyei professzor Menyhárth Gáspár magánjogász és civilista tudós polgári jogi felelősséggel kapcsolatos eredményeit elemezte, s eddig ismeretlen párhuzamokat mutatott ki ezen eredmények, valamint a jelen MENYHÁRT GÁSPÁR (1868–1940) jogfejlődés elemei között. A méltatásban Menyhárth Gáspár ajándékozási szerződésről írt monográfiája is górcső alá került.
Besenyei professzor beszéde zárásaképpen Menyhárth Gáspárt idézte, aki 1894-ben (huszonhat évesen) az akkor folyó polgári jogi kodifikációval kapcsolatban, a jog és méltányosság kapcsolatáról a következőket írta: „Nem árt pedig soha, ha a törvény ott, a hol lehet, kellőleg ügyet vet az emberi érzésekre is. Mert emberek számára íratik, a kik ha azt látják, hogy életviszonyaik kellőleg számba vétetnek és mérlegeltetnek általa, nagyobb tiszteletben tartják s jobban vérökbe veszik.”
Homoki-Nagy professzorasszony Menyhárth Gáspár egyik tanulmányát elemezte, amely 1934-ben jelent meg („Élő jog-e az 1840:VIII. tc.?” Királyi Közjegyzők Lapja, 1934.), s amely a jobbágyok örökösödéséről szóló majd százéves törvény érvényét firtatta egy olyan országban, ahol maga a jobbágyrendszer jogilag már nem létezett. A tanulmány elemzésén keresztül az előadó Menyhárth Gáspár briliáns logikáját, széleskörű tudását és a korabeli bírói gyakorlat pontos ismeretét is be tudta mutatni.
Dr. Karsai Krisztina
egyetemi docens” (Dialógus 2010. p.95.)
Végső nyugalom. Délmagyarország 2010. május 7.p.4.
http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/02010/00105/dm_2010_105_004.pdf
http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=54510