„A humán tudományok a reintegráció sikeréért” konferencia

A meghívó és a részletes program letölthető innen.

A konferencián elhangzó előadások rövid összefoglalói itt olvashatók:

Tikász Sándor bv. dandártábornok, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka: „A Büntetés-végrehajtási Szervezet reintegrációs tevékenységei a Szegedi Fegyház és Börtön gyakorlatának tükrében”

A Szegedi Fegyház és Börtön az elítéltek reintegrációja során merít az intézet szakmai múltja során hasznosult tapasztalatokból, ezért a büntetések végrehajtása során az elvárt egyéni aktivitást mutató, és a reintegrációs célok elérésében önként együttműködő fogvatartottakat ösztönzően támogatja. A klasszikus reintegrációs célú tevékenységek mellett – alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a munkáltatás, a terápiás foglalkoztatás – a Szegedi Fegyház és Börtönben évszázados hagyománya van a művelődési és szabadidős programokon való részvételnek.

A Szegedi Fegyház és Börtön gyakorlatában a Büntetés-végrehajtási Szervezet reintegrációs programjait az elítéltek elvárt egyéni aktivitását figyelembe véve, az ítéletben kiszabott joghátrány érvényesítése során, a hátráltató tényezők lehetőség szerinti kizárásával, a társadalmilag elfogadott pozitív értékek közvetítésével valósítja meg. A hazai bv. intézetek között a Szegedi Fegyház és Börtön elsőként vezette be a hosszú időre ítélt elítéltek főiskolai és egyetemi oktatását, több olyan reintegrációs célú foglalkozást honosított meg, melyek ösztönzően hatottak a hosszú időre ítélt elítéltek kezelési koncepciójának kidolgozásakor.

Dr. Éles Éva ny. bv. alezredes, Szegedi Fegyház és Börtön, Pszichológiai Osztály osztályvezetője: „A fogvatartottakkal kapcsolatos pszichológusi feladatok bemutatása, kiemelt témakörként ismertetve a tényleges életfogytiglanos fogvatartottakkal kapcsolatos kihívást.”

A pszichológus szakmai tudásával a fogvatartottak társadalmi reintegrációját támogatja. Aktívan részt vesz a dinamikus biztonság megteremtésében, a börtönhumanizációs folyamatban. Reintegrációs feladata az önbecsülés és felelősségérzet fenntartása és fejlesztése, a társadalmi hasznosság tudatának kialakítása, a szabadulás utáni társadalomba való beilleszkedés elősegítése. Munkája a fogvatartottal való első találkozással kezdődik. A befogadó szűrővizsgálattal feltárja a fogvatartott személyiségének aktuális jellemzőit, a biztonságot veszélyeztető tényezőket. A kockázatértékelés alapján megtervezi gondozási tevékenységét, kiemelt figyelmet fordít az öngyilkossági kísérletek megelőzésére és kezelésre. A fogvatartás során jelentkező prizonizációs ártalmak csökkentése érdekében törekszik a jó mentálhigiénés környezet kialakítására, stresszkezelő, személyiségfejlesztő és egyéb terápiás jellegű foglalkozásokkal a frusztrációk következtében fellépő agresszív indulatok, konfliktusok és krízishelyzetek megoldását segíti. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartottakkal végzett pszichológusi munka fókuszában a részleg életébe, közösségébe való beilleszkedés, és az élethelyzet elfogadása áll. Előtérbe kerül a pszichés állapot nyomon követése, a kísérő és támogató szerep. Nagyon fontos fenntartani az élet iránti vágyat, a különböző tevékenységek iránti érdeklődést, motivációt, azaz az arra való törekvést, hogy a „jól lenni érzése” domináljon a panaszkodással és reménytelenséggel szemben.

Dr. Huszár László bv. dandártábornok, BvOP Felderítési Osztály osztyálvezetője: „Paradigmaváltás a pönológia tudományában és annak hatása a büntetés-végrehajtás gyakorlatára.”

Az előadás arra tesz kísérletet, hogy vázlatosan bemutassa azt a paradigmaváltást, amely – az 1990-es évektől kezdve – a pönológia tudományában bekövetkezett, illetve felvázolja, hogy mindez milyen hatással bírt – nemzetközi és hazai viszonylatban – a korrekciós, büntetés-végrehajtási szakpolitikák átalakulására és a gyakorlati működésre.

A „régi pönológia” fókuszában az egyén, annak cselekménye, bűnössége, társadalmi devianciája vagy pszichés patológiája állt, addig az „új pönológia” a valamilyen szempontból kockázatos, veszélyes csoportok beazonosítására, klasszifikálására törekszik és a vonatkozó kockázatok kezelését tekinti elsődleges feladatának. Ezzel párhuzamosan az egyénre koncentráló kezelési eljárások vizsgálatáról a hangsúly a rendszerszintű menedzsment kérdéseire került. A gyakorlatban e folyamat részeként nyertek egyre jelentősebb teret az adatbázisok, kockázatértékelő, prediktív rendszerek. Egyre inkább e kockázati rendszerek kezdték el meghatározni a kezelés módját, ezen belül az elhelyezés, a kezelési programok, a rezsimek és biztonsági fokozatok jellegét és tartalmát.

Dr. Zakhar Tibor bv. ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka: „A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Anya-gyermek részlegének működése, avagy esély a gyermekeknek.”

Az előadás ismerteti a részleg megalakulását, a kezdeti kihívásokat. Bemutatja a releváns jogi szabályozást, illetve nemzetközi gyakorlatot. Kitér az anya-gyermek részlegben elhelyezettek ellátására, kapcsolattartásukra, felvázolja a gyermek fejlődéséhez szükséges környezetet, mindezt gyakorlati példákon keresztül.

Dr. Visontai-Szabó Katalin, SZTE ÁJTK, egyetemi adjunktus: „Börtönben egy családtag.”

Amikor egy bűnelkövetőt letöltendő szabadságvesztésre ítélnek, a büntetés nemcsak a személyére lesz hatással, hanem érinti a teljes családját is. A szabadságvesztés időtartamától függően a távollétnek komoly rövid és hosszú távú hatásai lehetnek. Kihatással van például az elítélt párkapcsolatára, a szüleivel való viszonyára, de pszichológiai szempontból talán a legfontosabb a gyermekeivel való kapcsolatra gyakorolt hatás. Az előadás azt a kérdést kívánja körbejárni, hogy miként hat a családi dinamikára az, ha az egyik családtag hosszabb-rövidebb időre kiesik. Lényeges kérdés, hogy az anya vagy az apa kerül-e ki időlegesen a megszokott környezetből, illetve az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a helyzetet miként kezeli a szűk család, miként magyarázzák meg a gyermekeknek. Tekintettel arra, hogy a reintegrációban nagyon fontos szerepe van a családnak, a kérdés pszichológiai hátterének ismerete sokat segíthet abban, hogy segítségükre legyünk a visszailleszkedésben.

Dr. Juhász Zsuzsanna, SZTE ÁJTK, egyetemi docens: „Egészségügy és börtönkörnyezet.”

A fogvatartottak társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének, reintegrációjuknak egyebek mellett fontos összetevője az egészségügyi ellátás biztosítása is, amely többek között magában foglalja az orvoshoz jutás lehetőségét, a megelőző egészségügyi ellátást és az egészséges környezethez való jogot is (például a megfelelő élettér, a higiéniai feltételek, az élelem, ivóvíz biztosítása által). A fogva tartó államok oldalán ez azt jelenti, hogy biztosítaniuk kell – mégpedig késedelem nélkül – a testi és a mentális betegségekben szenvedők ellátását, kezelését, a betegségek terjedésének megelőzését, illetve a fogvatartottak testi és mentális egészségének megőrzését az emberi méltóságnak megfelelő végrehajtási környezet megteremtésével.

A rendezvényhez kapcsolódóan egy börtönügyi kiállítás is várja az érdeklődőket a Kar 106-os termében. Itt többek között megtekinthető lesz egy mobil zárka, illetve bemutatásra kerülnek tiltott tárgyak, kényszerítő eszközök, és a BvOP sajátgyártású oktató és ismeretterjesztő videói, valamint a büntetés-végrehajtás tevékenységét bemutató és a szervezet működésével kapcsolatos sztereotípiákat lerombolni hivatott rövidfilmje is. A börtönök világát valósághűen tükröző alkotás mellett a büntetés-végrehajtást érintő hírekről és érdekességekről többet is megtudhat, aki ellátogat a büntetés-végrehajtási szervezet Prison Hungary elnevezésű Youtube csatornájára, valamint a bv.gov.hu-ra, a szervezet Év Honlapja Minőségi díjas weboldalára. A kiállítás látogatható egyrészt a konferencia teljes napján, illetve az azt megelőző nap, azaz április 1-jén 14.00 órától.

Mindkét rendezvényre szeretettel várunk minden érdeklődőt!