Konferencia a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából

1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei címmel három napos interdiszciplináris konferenciát tartottak Szegeden. A Szent-Györgyi Albert Agóra közel négyszáz résztvevővel telt meg 2019. november 28. – 30. között. A tudományos értekezletet az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszéke szervezte az MTA BTK Történettudományi Intézet, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, az Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi Doktori Iskola, az 1956-os Intézet Alapítvány és az SZTE ÁJTK Statisztikai és Demográfiai Tanszék munkatársaival. A konferenciára a hazai történettudomány és politikatudomány jeles képviselőin túl többek között az irodalomtudomány a szociológia, valamint egyéb tudományos területek kutatói érkeztek. A 64 szekcióban több mint 250 előadó számolt be legfrissebb kutatási eredményéről.

A konferencia a jelenkor-történeti, a politológiai kutatás és a társadalomtudományok legjobb hazai műhelyeit és különösen fiatal kutatóit vonta be a közös gondolkodásba, 1989 előzményeit, hatásait és emlékezetét tág időkeretben elhelyezve több tudományág nézőpontjából is értelmezve. A konferenciának a Szent-Györgyi Albert Agóra adott otthont. A szekciók témakörei egyszerre törekedtek az elmúlt harminc év kutatási eredményeinek összegzésére, miközben igyekeztek felhívni a figyelmet a rendszerváltás vizsgálatának legfrissebb tematikai és módszertani megközelítéseire is.

Az eseményt Varga Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese nyitotta meg. Az első plenáris ülésen Révész Béla, a Politológiai Tanszék egyetemi docense tartott előadást A Fekete Doboz és a rendszerváltás filmes dokumentációja címmel. Előadásában olyan nem mindennapi médiatörténeti esemény részleteibe adott betekintést, amelynek eredeti célkitűzése egy olyan archívum megteremtése volt, amely az utókor számára hűen tükrözi a közelmúlt magyarországi és kelet-európai változásait. A dokumentáció készítői akkor még nem sejtették, hogy ezen események sora a későbbiekben majd a „rendszerváltás” elnevezést kapja. E klasszikusnak mondható filmdokumentumok, mára már a Nyitott Társadalom Archívumának kezelésében állnak a kutatók, érdeklődők rendelkezésére. A rendszerváltás képekben című film megtekintése után Elbert Márta rendezővel Révész Béla beszélgetett.

A második plenáris ülésre a konferencia második napján került sor. Az Eszterházy Károly Egyetemről érkező Rainer M. János egyetemi tanár, teltházas előadását hallgathatták a résztvevők. A rendszerváltás fogalma és újabb jelentései című előadás fő célkitűzése az volt, hogy megkülönböztesse a politikai átmenet (politológiában, jelenkori történetírásban és tranzitológiában használatos) fogalmát a nagy, rendszerszintű átalakulástól. Rövid áttekintést adott az 1989-es változások jelentéseiről, elsősorban a nemzetközi és hazai történetírás 1989-képéről. Az ülés utáni tudományos vitát Horváth Sándor, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa elnökölte.

Az 1989-es rendszerváltás a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt, melyet sok szempontból jogos cezúrának tekinteni. Ebben az évben zajlottak azok a tüntetések, amelyek világosan jelezték, hogy a hatalomnak már nincs sok ideje hátra. Ebben az évben temették újra Nagy Imrét, ami a rendszerváltás emblematikus eseménye volt. Ekkor omlott össze a szocialista diktatúra és az egypártrendszer Magyarországon és számos kelet-európai országban, továbbá ekkor erősödtek meg azok a pártok, amelyek a demokratikus intézményrendszer működésének jogi feltételeit megteremtették 1989-1990-ben, valamint ekkor indult az államosított gazdaság csődjének eredményeként a privatizáció.

1989 azonban nem elszigetelt, egyetlen országra vagy évre korlátozódó esemény, hanem része egy hosszabb, a hétköznapokban, a családok életében és nemzetközi szinten egyaránt zajló, évtizedekig tartó folyamatnak. A diktatúra nem csupán a nagyhatalmi erőviszonyok alakulása miatt omlott össze, a rendszert a gazdasági zsákutca, a belső társadalmi mozgások, a különböző társadalmi, kulturális, vallási csoportok autonómiára törekvő, ellenzékinek tekintett tevékenysége, alternatív magatartási mintái is gyengítették. Következésképpen a konferencia a társadalmi cselekvés lehetőségeire helyezte a hangsúlyt, a rendszerváltás történetét hosszú időtávban (az 1960-as évektől kezdve), alulnézetből és a mindennapok felől vizsgálta. A konferencia ebből a szempontból kívánta újragondolni 1989 helyét a magyar történelemben.

A három nap alatt folyamatosan, párhuzamosan kilenc-tíz szekcióülésen kisebb csoportokban vitathatták meg a résztvevők legfrissebb kutatási eredményeiket. Egyes intézmények, egyetemi tanszékek és alkotói közösségek, mint például a Magyar Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, ELTE BTK Filmtudományi Intézete, az 1956-os Intézet vagy a Nyitott Társadalom Archívum, a Történelemtanárok Egylete önálló szekcióban mutatták be kutatóműhelyük munkáját.

Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszéke a konferenciához kapcsolódóan poszterversenyt hirdetett középiskolások és egyetemi hallgatók számára. A poszterek bemutatására a kávészünetekben, az eredményhirdetésre és díjátadásra a zárónapon került sor. A pályamunkákat a tanszék részéről háromfős zsűri véleményezte és értékelte. A díjakat Homoki-Nagy Mária, az SZTE ÁJTK Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke adta át. A középiskolások versenyét Eperjesi Kíra és Zsifkó Ábel (Pécsi Leőwey Klára Gimnázium) Rendszerváltás Magyarországon című poszterükkel nyerték. Alapos munkájuk áttekinthetően követte végig a rendszerváltás folyamatának főbb mérföldköveit. A pályázók saját készítésű ábrával, táblázattal és korabeli fotóval illusztrálták a munkájukat, átfogó képet adva a konferencia témájáról.

A középiskolások versenyében a második helyet Gyugyi Katalin és Vadál Míra (Pécsi Leőwey Klára Gimnázium) A köztársasági elnök a harmadik magyar köztársaságban című munkájukkal nyerték el, míg harmadik helyen Bondár Zsanett és Bánfi Enikő (Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziuma) A demokratikus átmenet Magyarországon című pályamunkája végzett. Külön gratulálunk felkészítő tanáraiknak: Vörös István Károlynak és Császár Zsuzsannának.

Az egyetemi hallgatók versenyéből Milbacher Dániel (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, politológia BA 2. évfolyam) Mióta van szabad sajtó, azóta buborékban élünk? című posztere került ki győztesen. Pályázata magas színvonalú mini-kutatás a véleménybuborékok hatásáról. A zsűri elnöke, Fábián György, az ötlet eredetisége mellett kiemelte, hogy a pályamunka egy napjainkban tapasztalt jelenséget értelmez a harmadik Magyar Köztársaság születésének időszakában. Második helyezettként Polyák Nikolett, Rózsa Márta Lilla, Balla János, Fehér Ádám Gergely és Tóth Bence (SZTE ÁJTK Politikatudományok BA 2. évfolyam) A magyar köztársaság hajnala a paktumok árnyékában című munkája érte el. A kutatások folytatásához sok sikert kívánunk!

A poszterverseny az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása – SZTE ÁJTK Tudományos Diákköreinek támogatása (2019-2020) című, NTP-HHTDK-19-0035 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg

A teljes program és az előadások összefoglalói letölthetők innen, illetve megtekinthetők a konferencia honlapján: https://1989-konferencia.webnode.hu/

Fotók: Erdélyi Szabolcs, Halof Ferenc