Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
2018. április 20-án megrendezésre került a JOG ÉS KULTÚRA témájú doktorandusz konferencia a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola és a Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében. A konferencián az ország valamennyi jog- és társadalomtudományi karának doktori hallgatói lehetőséget kaptak, hogy a jog és a kultúra széles mezsgyéjén készült tanulmányaikat ismertethessék.
Konferenciánk a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában került megrendezésre, ahol Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár, a SZAB Jogtudományi Szakbizottság elnöke, a Társadalomtudományi Doktori Tanács elnöke megnyitó beszédében kifejtette, hogy habár a Kolozsvári Tudományegyetemnek eredetileg Szeged csak átmeneti jelleggel adott otthont, végül az mégis állandó egyetemi várossá vált, ezzel pedig a kulturális élet egyik meghatározó hazai pontjává is. A konferenciának otthont adó Szeged a jogtudomány művelésében is komoly hagyományokat őriz, amelynek megtartásáért és fejlesztéséért folyamatosan tenni kell. Emellett hangsúlyozta, hogy a jog maga is egy kultúra, és a doktorandusz hallgatóknak kiemelkedően fontos felelősségük van abban, hogy azt megfelelően műveljék nemcsak Szeged, de egész Magyarország területén, építve ezáltal a jogi kultúra színvonalát.
A konferencia délelőtti plenáris ülésén Dr. habil. Fekete Balázs, az MTA TK Jogtudományi Intézetének Bolyai ösztöndíjas kutatója "A jogi kultúra fogalma – történet és alkalmazás. A jogösszehasonlítás nézőpontjából" című előadásában megismertette a hallgatósággal a jogi kultúra fogalmának mint rendkívül komplex jelenségnek kialakulását és a kapcsolódó legfontosabb aktuális kérdéseit. Többek között kiemelte, hogy a jogi kultúra fogalma tudományos értelemben nem megfelelően kidolgozott, így sokszor annak helyes használata sem történik meg. Az előadó ismertetett több definiálási kísérletet – többek között egy általa megalkotott fogalmat – is, végül hangsúlyozta, hogy a kérdésben kiemelkedő jelentősége van a módszertan megfelelő alkalmazásának. Dr. habil. H. Szilágyi István a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docense "A jogi történetek szerepe a jogi kultúra tanulmányozásában" című előadásában hangsúlyozta, hogy a mesék és a joggal kapcsolatos történetek – amelyek nem feltétlenül szépirodalmi művek – rendkívül fontos részét képezik a jogi kultúrának, továbbá alkalmasak arra, hogy egy-egy jogrendszer működéséről visszacsatolást nyújtsanak. Az elméleti felvezetőt követően három jogi történeten keresztül nyújtott betekintést a jogi kultúrának a hagyományostól eltérő aspektusból történő megismerésére, vizsgálatára.
A konferencia célja a plenáris előadások kapcsán kirajzolódott: rendezvényünk a jogdogmatikai mainstream árnyékában létező alternatív megközelítéseknek is tudományos nyilvánosságot biztosított, és a jog sokrétű kapcsolódási pontjainak feltárása révén jelentősen gazdagította meglátásainkat, gyümölcsöző alapokat teremtetve a hagyományos dogmatikai kutatások számára is.
A konferencia tematikus szekciói négy ülés keretén belül folytatódtak. A közjogi szekció Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens elnökletével a büntetőjogtól, a közigazgatási jogi és magyar jogtörténeti témákon keresztül a kánonjoggal bezárólag rendkívül szerteágazó témák ismertetésének volt a helyszíne. Az előadások során betekintést nyerhettünk a szolgabírák hatáskörébe, a német ügyészségi modell és az európai országokban egyre szélesebb körben elterjedő Jogklinikai oktatási módszer részleteibe, valamint a közszereplők képmásvédelmének változó joggyakorlatába. A közjogi szekció előadásainak értékét növelték, hogy bírósági fogalmazóként a gyakorlatban dolgozó doktorandusz hallgatók is ismertették kutatási eredményeiket betekintést engedve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó bírói gyakorlatba és a nyitott törvényi tényállású bűncselekmények mulasztásos változatának összehasonlító elemzésébe.
A témák ugyancsak széles körét ölelte fel a magánjogi szekció Dr. habil. Gellén Klára egyetemi docens vezetésével, ahol a résztvevők többek között betekintést engedtek a klasszikus polgári jog, a szerzői jog, a családjog, a munkajog, agrárjog vagy a társasházi jog jelenlegi legfontosabb kérdéseibe több vonatkozásban is különös hangsúlyt fektetve a digitalizációra mint a jogi kultúra kétségkívül felettébb aktuális témájára.
Dr. Kertészné Dr. Váradi Szilvia adjunktus elnökletével a nemzetközi jogi és Európa-jogi szekcióban is a sokszínűség dominált, hiszen egyebek mellett Szíria, Latin-Amerika, Vietnám, a posztszovjet térség és az Európai Unió vonatkozásában is ismertették kutatásaik eredményét a doktorandusz hallgatók. A menekültügy, a kulturális örökségvédelem és a posztszovjet térség államtöredékeinek a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepe mellett a versenypolitika szempontjából mindig fontos kartellek szabályozásába, valamint az inkább dogmatikai aspektust előtérbe helyező többszintű alkotmányosság kérdésébe is mély betekintést nyerhettek a résztvevők.
A konferencia színvonalát a nemzetközi kapcsolat szekcióban elhangzott, kizárólag angol nyelvű előadások is emelték, ahol Dr. habil. Soós Edit egyetemi docens látta el a szekcióelnöki posztot és ahol a magyar és a külföldi doktori hallgatóknak egyaránt lehetőségük volt kutatási eredményeik ismertetésére. Olyan érdekfeszítő téma került boncolgatásra, mint a személyes adatok védelme, kiemelésre kerültek a menekültügynek a nemzetközi és Európa-jogi szekciótól eltérő aspektusai is, a visegrádi négyeknél érvényesülő szubszidiaritásról, mint alapelvről, valamint a kulturális diverzitás új kihívásairól is hallhattak az érdeklődők.
Dr. habil. Fekete Balázs szerint a jogi kultúra fogalmával „egy olyan jelenség magyarázatát kísérlik meg […], mely maga is beláthatatlanul komplex: a jog legtágabban értelmezett kulturális környezetét.” (Fekete Balázs: A kortárs ‘jogi kultúra’ fogalom eredete: Lawrence M. Friedman a jogi kultúráról. Iustum Aequum Salutare, 2017/1. 52.) A kultúra és a jog összefonódása egy olyan összetett folyamatot jelent, amely minden jogrendszerben jelen van, éppen ezért hat mindig aktuálisnak. A konferencia témaválasztását is ez a komplexitás indokolta, amellyel célunk az volt, hogy a jogtudomány széles skáláján minden kutatónak lehetőséget biztosítsunk akár igen speciális téma feldolgozására és bemutatására. Ezt a célt a szervezők reménye szerint sikerült megvalósítani.
A Szervezők
