Szegedi sikerek az Apáthy-pályázaton

2002 óta minden évben díjazza a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület a legjobb szerzői jogi témájú szakdolgozatokat az Apáthy István pályázat keretében. Ahogy a tavalyi évben, idén is az Artisjus adott otthont az ankéttal egybekötött díjátadónak

Idén rendhagyó módon nem három, csupán két díjat osztott ki az Egyesület; dr. Mezei Péter büszkeségére két szegedi hallgatója nyerte el a legjobb szerzői jogi témájú szakdolgozatért járó elismeréseket.

Az első helyezett Paku Dorottya lett, aki a Digitális sampling a magyar és a német szerzői jogban című dolgozatával nyerte el a zsűri tetszését. A dolgozat a mai modern zeneipar egyik legmegosztóbb jelenségével foglalkozik: a samplinggel („mintavétellel”). A hatályos magyar és német szerzői jogi szabályozás összehasonlításával, valamint a releváns bírósági gyakorlat elemzésével azt vizsgálja, hogy a zeneszerzők, dalszövegírók, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók milyen védelemre tarthatnak igényt e két országban. Továbbá arra keresi a választ, hogy lehetséges-e, és ha igen, milyen feltételekkel, hogy mások egy-két zenei részletet a szabad felhasználás körében a jogosultak előzetes engedélye, valamint díjfizetés nélkül felhasználjanak a saját műveikben.

A pályamű „csúcspontját” a német Szövetségi Alkotmánybíróság „Metall auf Metall-ügyben” hozott forradalmi döntése jelenti, amely szerint a másodlagos mű szerzőinek művészi szabadságjoga akár az eredeti mű szerzőinek, szerzői jogainak megsértésével is érvényesülhet bizonyos feltételek fennállása esetén. A sampling kérdése azonban ezzel még közel sem tekinthető eldöntöttnek. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2017. júniusában előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bírósága elé utalta az ügyet, így e fórum döntése nem csak az elhúzódó német nemzeti eljárás végére tehet pontot, hanem várhatóan az egész Unióban „precedensértékű” lesz a sampling jövőbeli megítélésében.

A 2017-es év másik Apáthy-díjasa Kaskovits Melinda lett, aki a Szerzői jog a digitális egységes piacon című dolgozatáért vehette át a szakmai elismerést. A digitális egységes piaci stratégia keretében napjainkban zajlik az európai uniós szerzői jog egy részének reformja, amely nem csak a dolgozat, hanem az Apáthy-díjak átadója előtti ankét témája is volt immár második éve. Az uniós szerzői jogi szabályozás megérett a reformra a fokozódó harmonizációs igény és a digitális kor vívmányaival való összhang megteremtése jegyében. A dolgozat fókusza – a Hordozhatósági rendelet mellett - az Európai Bizottság 2016 szeptemberében publikált két irányelv- és két rendelet tervezete, amelyek előre vetítik az új szabályozást. A dolgozat olyan témákban hasonlítja össze a hatályos szabályozást és a napvilágot látott tervezetek tartalmát, mint a tartalomhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása EU-szerte, a határon átnyúló szabad felhasználások (például a Marrákesi Szerződés implementációja, az oktatási szemléltetés és a kulturális örökség megőrzése), a szerzők méltányos díjazása vagy éppen a kiadók új kiegészítő jogának koncepciója. Alapvető következtetése, hogy a dokumentumok néhány régóta égető probléma megoldását éppúgy megadják, mint ahogy elhamarkodottnak tűnő rendelkezéseket is tartalmaznak. Emellett több, a reform indulásakor fontosként kezelt kérdéskört is parlagon hagynak, ám még így is a szerzői jogi jogviszony minden szereplője érintett a változásokban. Összességében egy rendkívül fontos lépésről beszélhetünk, amely újra rajzolhatja az EU országainak szerzői jogi szabályait.