Közbeszerzési konferenciát tartottak Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem, az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézet és az ELI közös rendezvényén többek között a Közbeszerzési Hatóság, a Közbeszerzésekért Felelős Államtitkárság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai, ügyvédi irodák képviselői, az SZTE vezetői és munkatársai, valamint a közbeszerzési eljárásokban érintett szervek képviselői vettek részt. A szakemberek olyan kérdéseket vitattak meg, mint a felsőoktatási intézményekhez és a kutatóhálózatokhoz kapcsolódó közbeszerzési szabályozások, a gazdaságfejlesztési projektek közbeszerzési-jogi ellenőrzése, a közbeszerzés új bírálati rendszere és az Európai Uniós források felhasználása a felsőoktatásban.

Közbeszerzés és innováció, jogi háttér

A konferenciát Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja nyitotta meg. Elmondta: a Szegedi Tudományegyetem nemcsak a kiváló tudományos kutatóknak szervezett konferenciáknak ad otthont, hanem az egyetem, mint költségvetési intézmény zökkenőmentes működtetéséhez szükséges területek gyakorlati szakemberei számára is. Hozzátette: napjainkban az erősödő gazdaság és az uniós támogatások révén újra lendületet kapott az egyetemek, kutatóhelyek fejlesztése, a Szegedi Tudományegyetem kiemelkedő forrásokhoz jutott. A cél a források minél eredményesebb, gyorsabb és hatékonyabb hasznosulása.

Prof. Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetemen folyó kiemelkedő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét nagymértékben érinti a közbeszerzési eljárás. Az SZTE fejlesztései, az EFOP és GINOP pályázatokon elnyert összegek hasznosítása, így az egyetemi beruházások is csak a megfelelő beszerzési folyamatokat révén valósulhatnak meg.

A közbeszerzés jogi vetülete nagyon összetett, a jelenlegi helyzet komoly kihívás minden közbeszerzési-jogi területen dolgozó szakembernek - erről már Prof. Dr. Balogh Elemér, az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar dékánja beszélt. Hozzátette: a folyamatosan változó technológiai és gazdasági helyzethez alkalmazkodnia kell a jogtudományoknak, megfelelően szakképzett tudással pedig megoldhatók a felmerülő nehézségek.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a 71 milliárdos beruházás 85%-a uniós támogatás, 15%-a kormányzati, így az ELI is napi szinten érintett a közbeszerzésekben, az intézményben zajló tudományos munka miatt pedig a kutatás-fejlesztési és innovációs területre kiterjedő beszerzésekben is. Nehézséget jelent például, hogy az innovációs területen a verseny hiányával szembesülnek a közbeszerzésekben pedig pont a versenyeztetés a lényeg – fogalmazott.

Aktualitások a közbeszerzésben

A közbeszerzéssel kapcsolatos aktualitásokról beszélt Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Elmondta a közbeszerzésről szóló törvény 2017. január 1-jén lépett hatályba, a módosítás legfőbb elemei a közbeszerzési értékhatár és a kizáró okok változása, az egységes európai dokumentáció és az elektronikus közbeszerzési eljárás volt azzal a céllal, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá váljon az ügyintézés. Előadásában felidézte az Európai Bizottság legfrissebb belső piaci jelentését, amely szerint Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága szinte száz százalékos, ami azt jelenti, hogy az ajánlattevők gyakorlatilag minden jogszerűen kiadható információhoz hozzájutnak az ajánlatkérőtől.

Kiemelte: a Hatóság Európában egyedülálló módon a közbeszerzési eljárások jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi. A hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság – a következetesebb bírságolási gyakorlatnak megfelelve – idén várhatóan rekordmértékű bírságot szab ki a közbeszerzési szabálytalanságok miatt, melyek összértéke év végéig megközelítheti a 700 millió forintot. A közbeszerzési szerződések értéke idén hozzávetőleg 4600 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több mint tíz százaléka, ami jóval magasabb érték mint a korábbi években.

Dr. Csányi István, közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a közbeszerzésben jelentkező problémák egyik forrása a nem megfelelő szabályozás, az ellentmondások sokasága és a gyenge visszacsatolás. Kiemelte: a problémák megoldása szervezeti és szabályozási kérdés is. A jogszabályi változtatás is a nem megfelelő gyakorlatok miatt vált szükségessé. Új útmutatót dolgoztak ki az értékelési rendszerben, az eddigi szakaszolt ellenőrzés pedig folyamatossá vált. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetési határideje Magyarországon a 2014/24 EU irányelv szerint 2018 októbere lesz - tájékoztatott az államtitkár.

A konferencián készült képgaléria megtekinthető itt.

SZTEinfo

Fotó:Bobkó Anna