Hiánypótló képzésnek indult, ma is virágzik az SZTE ÁJTK munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási szak

Főiskolai képzésként 25 éve indult az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítás szak. A negyedszázados program múltját és jelenét méltató emlékülést 2017. május 19-én Prof. Dr. Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja nyitotta meg.

Az ötlettől a megvalósításig

Az SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete jubileumi rendezvényén megemlékeztek a szakalapításban is ötletadó Nagy László professzorról, a munkajog klasszikus alakjáról, a nemzetközi hírű jogtudósról. Az ünnepségen megjelent Prof. Dr. Czúcz Ottó, az SZTE professor emeritusa, aki 1999 óta az Európai Unió Törvényszékének bírója, kétszer 6 éves cikluson át vett részt az EU egyik legfelsőbb igazságszolgáltatási szervezetének a munkájában. Dr. Dabis Erzsébet címzetes főiskolai docens és Dr. Tóth Ferenc címzetes főiskolai docens mellett Prof. Dr. Hajdú József intézetvezető egyetemi tanár, valamint diákjaik és a partner intézmények képviselői is felidézték emlékeiket. Helyzetértékelésre Hajdú Józsefet kértük.

– A munkaügyi kapcsolatok, azaz a szociális partnereknek fogalma ismeretlen volt a szocializmusban. A rendszerváltozás után a munkáltatók, az érdekképviseletek, az üzemi tanács, a szakszervezet és az állam kapcsolatában a kollektív joggal, tehát például a bérezéssel és a sztrájkkal foglalkozó terület szakemberigényét, a munkaügyi kapcsolatok képzés indításának szükségességét a nemzetközi szaktekintélynek számító jogtudós Nagy László professzor ismerte fel. Az ő ötlete nyomán és irányításával indult el a szegedi egyetemen a képzés – nézett a múltba Hajdú József, az SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetét vezető professzor. – Ezzel párhuzamosan indult el a társadalombiztosítás képzés, Czúcz Ottó professzor vezetésével. A társadalombiztosítás nem volt kifejezetten új képzési irány Magyarországon, de a szocializmus időszakában a társadalombiztosítás közép- és felsővezetői is csak szakszervezeti tanfolyamokra járhattak. Ez a végzettség azonban nem felelt meg az 1992-es köztisztviselői törvény előírásainak. Ennek az új jogszabály támasztotta igénynek megfelelően a hiánypótló szegedi képzés első évfolyamaira az ország szinte minden részéről vezető tisztségviselők érkeztek.

Nemzetközi mintázatok

Az induláskor tanársegédként ösztöndíjjal Kanadában dolgozott a két szakot napjainkban összefogó SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete vezetője. Hajdú József jól emlékszik, hogy nemzetközi kutatás eredményeként, vagyis más egyetemek hasonló szakjait összehasonlítva alakították ki a szegedi képzés rendszerét.

– A legnagyobb dilemmát az jelentette, hogy a tervezett szakjainkhoz hasonlatos képzés külföldön többnyire az üzleti és közgazdasági karokon folyt, de 25 éve Szegeden még nem létezett ez az egyetemi egység, csak a jogi karon belüli tanszéken indult el egy ilyen irányú fejlődés. Ezért az akkoriban ötletszintű munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási képzést is a tudományegyetem jogi karán belül kezdtük el építeni – hangsúlyozta Hajdú József. – E döntésből az évek során előnyt kovácsolhattunk, hiszen a hazai munkaügyi kapcsolatokban és a társadalombiztosításban is mindent a jog irányít, és a mi hallgatóinkat kiképeztük a vonatkozó jogszabályok ismeretére és használatára.

Mintát jelentettek ezek a hiánypótló szegedi egyetemi szakok a többi hazai felsőoktatási intézmény számára. A szegedi jogászok „köpönyegéből bújt ki” – többek között – a budapesti, a miskolci, a győri hasonló szak tematikája is. – A szegedi képzési modell jellemzője, hogy ezeken a joghoz és a mindennapi élethez szorosan kötődő szakjainkon a hallgatókat gyakorlati szakemberek mint meghívott előadók oktatják – hangsúlyozta Hajdú József.

– A döntéshozók is kíváncsiak a véleményünkre – vélekedett Hajdú József, aki példaként említette: az emlékülésük előtti délelőttön egy olyan konferencián vett részt, ahol a régi munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgálat jogutódjának felállításáról vitáztak. Az új és ingyenesen igénybe vehető a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendezési Szolgálat egy régi-új kezdeményezés Magyarországon. Munkáltatók és érdekképviseletek fordulhatnának ehhez a fórumhoz, amely a kollektív érdekviták – például sztrájk, bértárgyalás – rendezésében preventív módon segítene – magyarázta a professzor.

Munkaerő-piaci lehetőségek

– Végzett hallgatóinktól tudjuk, hogy az itt begyűjtött jogi és szakmai ismereteket kiválóan tudják kamatoztatni. Az itt szerzett – az induláskor főiskolai szintűnek nevezett szakon - diplomával minden helyzetben megállták a helyüket – hangsúlyozta az intézetvezető. Az alapképzést követően a végzettek többsége egyfajta „munkaügyi kapcsolatok üzemmérnökként” alkalmazza a megszerzett ismereteket, nemigen kerül ügydöntő helyzetbe. A mesterképzésbe bekapcsolódók lehetőségei kiterjedtebbek.

Az emlékülésen megjelent alumnusok közül többen is vázolták életpályájukat. A humánerőforrással foglalkozó szakemberek munkaerő-piaci lehetőségei kiterjedtek: a nagyvállalatok HR-igazgatójától kezdve a fejvadász cégek munkatársain át a táppénzfejtésben jártas szakemberekig jól hasznosítják az erős jogi és praktikus tudásnak a szegedi egyetemen kapott keverékét.

Az SZTE ÁJTK intézetvezető professzora büszke arra, hogy egykori tanítványaik közül sokan hozzátartoznak a munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási képzések holdudvarához: egyesek nemzetközi tapasztalatokkal tankönyveket írnak, mások meghatározó személyiségei a szakma fejlesztésének, sokan bekapcsolódnak a felsőoktatásba – egyetemi kollégaként vagy külső óraadóként. Így teremtődik meg az elmélet és a gyakorlat szinergiája az SZTE ÁJTK Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetében, ahol a folyamatos feladat az oktatás és a szak megújítása – az aktualizálás jegyében. Hiszen amíg ember és munka lesz, addig szükség lesz ezekre a képzésekre. Ennek folyományaként a jelenlegi képzés 2017 szeptemberétől jelentős mértékben átalakul és egy alapvetően új szemléletű és tárgyszerkezetű oktatás fog megvalósulni. A cél, hogy a munkaügy, társadalombiztosítás és az emberi erőforrás-gazdálkodás alapjaival egyszerre ismertessük meg a hallgatókat, akik a KKV. szektorban egyedül is képesek lesznek ellátni ezeket a munkahelyi szintű feladatokat.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Újszászi Ilona