Az SZTE jogtörténész professzora, Balogh Elemér Szeged legújabb díszpolgára

Szabad királyi városi rangot 1498-ban kapott, majd – a török uralom végével – 1715-ben nyert vissza Szeged. III. Károly király a Bécs melletti Laxenburgban 1719. május 21-én írta alá azt a kiváltságlevelet, amely megerősítette Szeged szabad királyi városi jogállását, rendelkezett jogokról és mentességekről. Ekkor készült el a ma is használatos városcímer. E fordulatra is emlékezve 1990 óta május 21-én ünneplik Szeged város napját.

Város napi ünnepi közgyűlés

Díszpolgári címet és más kitüntetéseket is adományoznak a Szeged fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeknek a város napján. Ez alkalomból a Tisza-parti városban 2015. május 22-én tartottak ünnepi közgyűlést.

„A környéken egyedül Szegeden van értelmiség, csak itt találhatók népjóléti és közegészségügyi intézmények, orvosok és patika. Van gimnázium, színjáték, könyvkultúra és vendégfogadók” – idézte a Szeged napja alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésén a 18. századi történészt Botka László. A város polgármesterének beszédét is összegző szegedma.hu tudósítása szerint azt emelte ki, hogy „Nem véletlen, hogy Szeged neve a szigetből származtatik, szigetként emelkedik ki környezetéből. Nem csak gazdaságával és gazdagságával, de szemléletével, fejlett közigazgatásával, műveltségével és szabadságával.”

Kitüntetés a városért és az egyetemen végzett munkáért

Balogh Elemér a Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, volt alkotmánybírót választották meg az arra hivatottak egyöntetű szavazatával Szeged rendszerváltozás utáni 24. díszpolgárává. A bejelentést vastapssal fogadó ünnepi közgyűlésen Botka László volt tanáraként és a 2002-es választáson indult ellenjelöltjeként is köszöntötte Balogh Elemért. A polgármester azt is mondta – a szegedma.hu tudósítója szerint – , hogy„a jogtudóst köszöntjük, a magyar és az európai jogtörténetünk egyik legkiválóbb oktatóját. Az alkotmánybírót köszöntjük, aki minden döntésével – az elmúlt években már csak többnyire kisebbségi véleményével – az európai magyar jogállamot építette.”

„Díszes társaságba kerültem” – válaszolta mosolyogva Balogh Elemér. A Szegedi Tudományegyetem jogtörténész professzora – kérdéseinkre válaszolva – elárulta: rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy elnyerte azt a legrangosabb kitüntetést, amit egy régi szabad királyi város adhat a polgárának. „Városi Kossuth-díjnak is nevezhetnénk a díszpolgári kitüntetést, ami a Szeged közösségének a legjelentősebb elismerése”– fogalmazott a professzor.

Alkotmánybírói szerepének összegzéseként – kérdésünkre – azt mondta: „egyetemi munkámmal párhuzamosan igyekeztem becsülettel elvégezni a feladatot. Nem kellett mást tennem, mint alkotmánybírói eskümhöz híven cselekedni”. Szegediségét mindig, alkotmánybíróként is, közvetítette Balogh professzor. Városi szerepvállalási közül megemlítette, hogy a Professzorok Batthyány Köre fölkérésére indult jelöltként 2002-ben a szegedi polgármester választáson, majd a következő három évben a közgyűlés melletti jogi bizottságban tevékenykedett. A professzor úgy véli: „a jogi végzettség nagyban hozzájárul a színvonalas településvezetői, önkormányzati munkához. Az ehhez szükséges szakmai kompetenciákat az egyetem joghallgatói a fő kollégiumok tárgyakat tanulva szerezhetnek meg.”

A könyvekhez fűződő különös viszonyát nemcsak az fejezi ki, hogy Balogh Elemér az 1993-ban a szegedi egyetem jogi karán létrehozott a Pólay Elemér Alapítvány képviselőjeként, titkáraként gondozott fontos szakmai sorozatokat. Jelképi jelentőségűnek nevezhetnénk, hogy mint a szegedi boszorkányperek kutatója fölhívja a figyelmet e perek „szakmai útmutatójaként” ismert kiadványra. Jakob Sprenger és Heinrich Institoris Malleus maleficarum című művének 1620-ban megjelent lyoni kiadásának a Somogyi Könyvtárban őrzött példányát „fogadta örökbe” 2015. május 23-án Balogh Elemér, Szeged legújabb díszpolgára.

Díszpolgári címet 1833-tól 1945-ig 49 személyiség – köztük például a szegedi egyetemhez ezer szállal kötődő Klebelsberg Kuno (1930), Szent-Györgyi Albert (1937) – kapott Szeged városától – a wikipedia.hu szerint.

Az 1990-től napjainkig tartó időszakban 24 személy munkásságát ismerte el Szeged díszpolgári címmel. A rendszerváltozás utáni díszpolgárok 66 százaléka (16 kutató) kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

Kiemelkedő szerepű személyiségek elismerése

Pro Urbe díjat vehetett a Szeged város napi ünnepi közgyűlésen Bódi György, a Szegedért Alapítvány titkára, illetve Pál Attila, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ korábbi elnöke.

Szegedért Emlékérmet kapott Erdélyi Ágnes, a Grand Café vezetője, az SZTE Móra Ferenc Kollégium nyugalmazott igazgatója; Sófi József biológus, az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány alapítója; továbbá: Andrejcsik István operaénekes, Takács Kata, a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány elnöke; illetve Barok István sportújságíró, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanára.

A Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért elismerésben pedig Szabó Tibor egyetemi tanár (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék) és Visy Csaba professor emeritus (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai és Anyagtudományi tanszék), Finnország tiszteletbeli konzulja részesült.

SZTEinfo – Ú. I.

fotó: Délmagyar.hu

További információk, fotók:

Szegedma.hu

Delmagyar.hu